A 102 ezer kölcsönözhető munkavállalót a múlt évben 128 ezer esetben vették kölcsön a foglalkoztató cégek. A kölcsönzőktől leginkább a feldolgozóipari és kereskedelmi cégek igényelnek munkavállalókat.
Inkább a fizikai dolgozókat kölcsönzik
A múlt évben 2528 cég kért dolgozókat a kölcsönzőktől, ezek közül 1022 a feldolgozóiparban tevékenykedik, 392 pedig a kereskedelemben. A kölcsönzési igények körülbelül 10-10 százalékát képviselték a sport, kultúra és egyéb szolgáltatás területén, valamint a vendéglátóiparban tevékenykedő vállalkozások. Korábban a villamosenergia-, gáz-, hő-, vízszolgáltatás és a mezőgazdaság is nagyobb arányban foglalkoztatott kölcsönzött munkavállalókat.
A kölcsönbe vevő cégek leginkább fizikai dolgozókat keresnek, főként betanított munkásokat. A 128 ezer kölcsönzési igényből 106 ezer vonatkozott fizikai dolgozóra, ennek nagy része, 70 ezer betanított munkásra. A szellemi dolgozókra bejelentett igény 22 ezer volt.
Határozatlan idejű munkaszerződések
A kölcsönzöttek átlagosan 168 napnyi munkához jutottak. Az átlag azoknál, akikkel határozatlan idejű munkaszerződést kötött a kölcsönző cég, több mint 190 nap volt, a határozott idejű szerződéssel rendelkezőknél 100 nap. A legtöbbet, átlagban 235 napot a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező szellemi foglalkoztatottak dolgoztak, a legkevesebbet, 74 napot a határozott idejű szerződéssel alkalmazott segédmunkások.
A határozatlan idejű szerződéssel rendelkező kikölcsönözhető dolgozókra átlagosan 1,2 kikölcsönzés jutott az év során, azokra, akik határozott idejű szerződéssel rendelkeztek, 1,5 kikölcsönzés.
A kölcsönző cégek ma már a munkaszerződések háromnegyed részét határozatlan időre kötik meg. Korábban még csak a szerződések fele volt ilyen határozatlan idejű.
Egyre több cég foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel Magyarországon, 2002-ben még csak 282 ilyen céget tartottak nyilván, a múlt évben már 710-et.
