Franciaország 2006. május 1-én “fokozatosan és korlátozottan” hét szektor 62 munkakörében nyitotta meg az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamok – köztük Magyarország – előtt a munkaerőpiacát. A rendelkezés 2007. január 1-től a két új belépőre, Romániára és Bulgáriára is automatikusan vonatkozik.
Ehhez a munkaköri listához csatolt most a francia munkaügyi minisztérium további harminc munkakört, és ezentúl megközelítőleg száz munkaterületen szűnik meg az az elv, hogy a nem “tizenötökhöz” illetve Ciprushoz és Máltához tartozó külföldiek nem foglalhatnak el olyan munkakört, amelyet egy francia munkavállaló is betölthet.
A megjelölt foglalkozások – amelyek iránt nagyobb a kereslet a kínálatnál Franciaországban – a munkaerőpiac várhatóan teljes átalakulására utalnak, ugyanis a szakmunkásokat foglalkoztató munkakörök után most elsősorban olyan magas szakértelmet igénylő vezetői állásokról van szó, mint például könyvvizsgáló, technikai középvezető vagy projectvezető informatikus, de kelet-európai konyhaséfeket is várnak ezentúl Franciaországban.
Tavaly összesen alig 144 magyar munkavállaló kért és kapott munkavállalási engedélyt Franciaországban.
A francia munkaügyi miniszter szerint a fiatal és képzett kelet-európai munkaerő nagy részét a piacát 2004-ben azonnal megnyitó Nagy-Britannia és Írország szívta fel. De míg a románokkal és bolgárokkal szemben a britek már tartózkodóbbak voltak, a franciák rájuk azonnal kiterjesztették a többi kelet-európaira is vonatkozó szabályozást.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
