Tudományos kutatás készült Romániában a gazdasági migrációról, melyből kiderül, hogy rövidebb-hosszabb időre másfél millióan szándékoznak elhagyni szülőhazájukat. Jövőre a 18-59 éves román állampolgárok 11 százaléka szeretne külföldön dolgozni, legtöbben a 40 év alatti, bánsági és moldovai férfiak vannak, akiknek a családjából legalább egy személy már nem hazájában dolgozik. Ugyanakkor csak a felüknek van terve és konkrét elképzelése, a többiek számára a külföldi munkavállalás inkább egy óhaj. A viszonylag jólszituált rétegből kerülnek ki azok, akik mennének: nem szegények, mégis frusztrálja őket a helyzetük és sokkal többre vágynak, mint amijük van. A végső lépést annak függvényében fogják megtenni, hogy milyen mértékben javul az életszínvonal Romániában a csatlakozás után.
Az ígéret földje is változott
A kilencvenes évek elején Izrael és Törökország, 1995 és 2001 között Olaszország és Spanyolország voltak a legnépszerűbb célpontok. Mostanra azonban Itália maradt a románok számára az ígéret földje: az elmúlt öt évben a román migránsok fele indult ide, míg negyedük az Ibériai-félszigetet vette célba. Érdekes, hogy még a Magyarországot tíz éven keresztül preferáló erdélyiek és bánságiak nagy része is az olasz csizma felé veszi útját napjainkban. Rövid népszerűség után Kanada és Svédország visszacsúsztak, viszont jelentős idényjellegű munkaerőt szív fel Szerbia, főleg a dél-bánsági régióból.
Eleinte a nőtlen, szakmunkás-végzettséggel vagy érettségivel rendelkező fiatal városi férfiak indultak el külföldre. Ez mára megváltozott, a nők majdnem ugyanolyan arányban hagyják el a hazájukat munkavállalási céllal, mint a férfiak, és felzárkózott a falusi lakosság is. Napjaink tipikus román migránsa érettségizett, a húszas éveinek elején-közepén jár, legalább két rokona vagy ismerőse már hónapok óta külföldön dolgozik, s ő maga egy-másfél évet szándékozik otthonától távol tölteni.
Magyarország: ütemes nyitás
Bár a jelek szerint nem kell hatalmas munkaerő-beáramlástól tartaniuk, Németország és Franciaország ütemezetten nyitja meg a munkaerőpiacát. Itthon is hasonló a korlátozás: Bulgária és Románia uniós tagságának első két évében 219 szakmára terjed ki az automatikus engedélykiadás, de a meghatározott szakmák és ágazatok mellett továbbra is könnyítetten juthatnak majd a munkaerőpiacra azok, akik gyakornokként dolgoznak vagy szezonális munkát vállalnak Magyarországon. Ez esetben megmarad az eddig alkalmazott kvóta-rendszer, vagyis továbbra is évente 700 gyakornok, illetve 8000 szezonális munkás dolgozhat hazánkban. A kormány egy év elteltével felülvizsgálja majd a kérdést, és az addigi tapasztalatoknak megfelelően dönt a további lépésekről.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
