Középkori egyház és Rákosi az érettségin

Szerdán 99 007 diák tett történelemből írásbeli érettségi vizsgát. Közülük 87 156 tanuló (88 százalék) középszintű, 11 851 tanuló (12 százalék) pedig emelt szintű érettségit tesz ebből a tárgyból.

Középszinten

Középszinten a diákoknak az írásbeli vizsgára 180 perc állt rendelkezésükre. A rövid választ igénylő feladatok között szerepelt: a középkori egyház szerepe, ­az athéni demokrácia intézményrendszere­, a középkori gazdálkodás, a magyar nép vándorlása a Kárpát-medence eléréséig, a felvilágosodás gondolatköre, a XVII. századi Erdély társadalma. Feladatokat kaptak a diákok a második ipari forradalom, az 1848-as forradalom: az áprilisi törvények, Magyarország részvétele a II. világháborúban,­ a hidegháború, a harmadik világ gazdasági problémái, a romák kulturális és társadalmi helyzete Magyarországon témákban. A kérdésekre feleletválasztással, mondatok kiegészítésével, illetve egy-egy rövid mondattal kellett megadni a választ.

A szöveges, kifejtendő feladatok körében nyolc lehetséges témából hármat kell kidolgozni, ezek között szerepelt, a magyar történelemből a végvárrendszerek és várháborúk, Károly Róbert gazdaságpolitikája, II. József uralkodása, a dualizmus gazdasági eredményei, a két világháború közötti Magyarország és az 1956-os forradalmat követő megtorlás.

Emelt szinten

Emelt szinten a diákok 240 percig írhatták a dolgozatokat, rövid válaszokat kellett adniuk ­a kereszténység korai története, a skolasztikus gondolkodás, ­a középkori Magyarország és Európa néhány fontos történeti eseményének időbeli találkozása, a harmincéves háború, a szatmári béke értékeléséről szóló forrásszövegek jellemzése, az ipari forradalom, a jobbágykérdésre vonatkozó 1840. és 1848. évi törvények, Németország gazdasága az 1920-as – ,30-as években, Magyarország határának XX. századi változásai, a Rákosi-korszak, a globalizáció és a fenntartható fejlődés és a szociális piacgazdaság témákban.

A szöveges, kifejtendő feladatoknál 10 lehetséges témából négyet kell kidolgozni, ezek között szerepelt, a középkori egyházi élet, az Oszmán Birodalom, az első világháború lezárása, a gyarmati rendszer felbomlása, Bethlen Gábor külpolitikája, a XVI. századi Magyarország gazdasága. Téma volt még a tömegkultúra új jelenségei a századforduló Magyarországán,Magyarország és Ausztria közjogi viszonyának alakulása, a politikai antiszemitizmus Magyarországon, a kommunista diktatúra.