Csaknem 100 ezer álláshelyajánlat állt rendelkezésre a munkaügyi kirendeltségeken április során – tájékoztatták az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál (ÁFSZ) az MTI-t. A hónap során főként betöltés útján 50 642 álláshelyajánlat szűnt meg, így április végén 49 042 ajánlat maradt fenn. Eközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint április végén 324 ezer regisztrált munkanélküli keresett állást. Hogy a munkanélküliek és az állásajánlatok nem találnak egymásra, annak számos oka lehet.
Budapesten a legtöbb a lehetőség
Az április során rendelkezésre álló állások közül a legtöbbet (17 480) Budapesten kínálták a munkáltatók, míg Pest megyében 11 940, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 8 571 ajánlatot regisztráltak. Néhány további megyében ötezer főt kerestek a munkáltatók, de jellemzően 2-3 ezer ajánlatot regisztráltak a kirendeltségeknél.
Bár a munkanélküliség is magas, mégsem sikerült minden állást betölteni: Borsodban 5 318 álláshelyajánlat szűnt meg, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a rendelkezésre álló 4 864-ből 3 448 állást töltöttek be áprilisban. Pedig ezekben a megyékben kiugróan magas a munkanélküliség, évek óta Nógrád, BAZ, és Szatmár a listavezetők. Az állások kelendősége és a magas munkanélküliség között van ugyan összefüggés, de azt is meg kell néznünk hogy ezek milyen munkák – mondta el a FigyelőNetnek Ádler Judit, a GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársa. A szakértő szerint több oka is van, hogy miért nem találnak egymásra az állásajánlatok és munkanélküliek. Gyakran az is előfordul, hogy az álláshely csak a munkaügyi kirendeltségen látszik betöltetlennek. Ádler Judit elmondása szerint előfordul, hogy a cégek nem csak az ÁFSZ rendszerében teszik közzé az állásajánlatokat, amelyeket ha más forrásból betöltenek, sokszor nem töröltetik az ÁFSZ-nyilvántartásból. Tipikus eset az is, folytatta a kutató, hogy már megvan a jelölt egy adott pozícióra, csak a rend kedvéért hirdetik meg az állást.
Nem találkozik a kereslet és a kínálat
Gyakoribb ok azonban, hogy a kereslet és a kínálat nem találkozik, ami a magyar munkaerő alacsony mobilitásának is köszönhető. Az ÁFSZ által készített rövid távú munkaerő-piaci prognózis szerint míg egyes szakmákból bizonyos megyékben hiány mutatkozik, más megyékben pont ezekből a szakmákból mutatkozik felesleg.
Ádler Judit szerint gyakran a javadalmazás és a munkafeltételek sem állnak összhangban. Az állások többségét ma Magyarországon a minimálbér környékén kínálják, a követelmények pedig nagyok, véli a szakértő. A GKI munkatársa szerint az is oka lehet a betöltetlen állásoknak, hogy a munkaügyi központokban és kirendeltségekben regisztrált munkanélküliek közül sokan nem akarnak igazán elhelyezkedni, vagy magasak az elvárásaik, ezért gyengébb minőségű állással nem érik be.
Szintén gyakori, hogy bár valaki szeretne elhelyezkedni, a munkaadónak nem felel meg. Az ÁFSZ adatai szerint 2005 végén a regisztrált munkanélküliek közül 207 239 fő nem rendelkezett szakképzettséggel. A magyarországi munkaadók gyakran panaszkodnak arra, hogy nem találnak megfelelő képzettségű munkaerőt. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tavaly év végén végzett felmérése szerint a munkaadók a szakképzett munkaerő hiányát látják a legnagyobb problémának jelenleg.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
