Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Megváltozott munkaképességű a munkavállaló
• akinek a munkaképesség-csökkenés mértéke – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye szerint – legalább az 50 százalékot eléri, vagy
• aki látási fogyatékosnak minősül, vagy
• aki külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül
• aki siket vagy súlyosan nagyothalló,
• aki súlyos mozgáskorlátozottnak minősül,
• aki az OOSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében, személyre szóló rehabilitáció megvalósításával tovább foglalkoztatható.

Ha egy vállalat alkalmazottja baleset vagy betegség következtében már nem tudja ellátni addigi munkakörét, a megváltozott munkaképességű dolgozót (aki tartósan alkalmatlanná vált a teljes értékű munkavégzésre, de sem rokkantsági, sem pedig baleseti rokkantsági nyugdíjat nem kap) a Munka Törvénykönyvében (Mt.) és az erről szóló rendeletben megfogalmazott kötelezettség alapján főszabály szerint a munkáltató köteles az állapotának megfelelő munkakörben továbbfoglalkoztatni. Mégpedig elsődlegesen az eredeti munkahelyén, munkakörében, illetve szakmájában.
Ha ez megoldhatatlan, akkor a munkavállaló egészségi állapotának és képzettségének megfelelő munkahelyre köteles áthelyezni, vagy képzésben részesíteni, a megváltozott munkaképességű munkavállalók részére külön létrehozott üzemrészben foglalkoztatni, esetleg részmunkaidőben vagy bedolgozóként foglalkoztatni, s ennek megfelelően – a munkavállaló beleegyezésével – módosítani a munkaszerződését.

A megváltozott munkaképességű dolgozó fokozott munkajogi védelemben részesül, bizonyos megszorításokkal lehet felmondással megszüntetni a munkaviszonyát. E tilalom alól mentesülnek azok a munkáltatók, akik húsznál kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak. Természetesen akkor sem érvényesül a felmondási tilalom, ha sem a munkáltatói, sem pedig a helyi rehabilitációs bizottság nem tud neki megfelelő munkahelyet felkínálni.

Munkáltatói Rehabilitációs bizottság: Ha a munkáltató igazolható körülmény miatt nem tudja foglalkoztatni a dolgozót, akkor elsősorban a munkahelyen működő rehabilitációs bizottságok segítik elő a foglakoztatást. Minden olyan munkahelyen létrehozzák a legalább háromtagú rehabilitációs bizottságot, ahol üzemorvos működik. Amennyiben a bizottság olyan foglalkoztatási javaslattal él, amelyet a dolgozó elfogad, akkor intézkedik a dolgozó foglalkoztatásáról. Ha a munkáltatói rehabilitációs bizottság a munkáltató működési körén belül nem tud megfelelő munkakört javasolni, értesítenie kell a munkáltató telephelye szerint illetékes önkormányzati helyi rehabilitációs bizottságot. Amennyiben ők sem tudnak megfelelő megoldást ajánlani, a munkavállaló az illetékes nyugdíj-biztosítási szervnél kérelmezheti a szociális ellátást.

Az a megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki dolgozik ugyan, de nem az eredeti munkakörében, keresetkiegészítésre, illetve átmeneti keresetkiegészítésre jogosult. Ezt a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai állapítják meg és folyósítják (kifizetőhelynek minősülő munkáltatónál a kifizetőhelyek).

Amennyiben a rehabilitációs eljárás során nem sikerül a munkavállalónak megfelelő munkahelyet találni, és munkáltatója ezért megszünteti a munkaviszonyát, s a munkavállaló nem jogosult sem öregségi, sem rokkantsági, sem baleseti rokkantsági nyugdíjra, sem pedig munkaképtelenségi járadékra, rendszeres pénzbeli ellátást állapítanak meg. Ilyen jogcímen átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, valamint bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka folyósítható. Mindhárom ellátást a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól kell kérelmezni, s a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.


Vonatkozó jogszabályok:
Munka Törvénykönyve 85. § (3) bekezdés
8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet