A munkaadói érdekképviseletek megdöbbenéssel értesültek – sajnálatosan csak a médiából – arról a július 4-én elfogadott törvénymódosításról, amely szerint szeptember 1. hatállyal az adóköteles természetbeni juttatások személyi jövedelemadóval megnövelt összege után kell társadalombiztosítási járulékot fizetni – olvasható az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkaadói oldalának állásfoglalásában. A döntés értelmében 17 százalékkal nő a természetbeni juttatások járulékterhe. A kormány lépése meglepetésszerű volt a magyarországi munkaadók számára, hiszen 2005. elején még adóreformra és radikális adócsökkentésre kaptak ígéretet.
A kormány azzal indokolta a mostani adóemelést, hogy a természetbeni juttatások adóterheit a bérek járulék- és adóterheinek szintjére akarják emelni. Egyelőre még mindig jobban megéri juttatásokkal kiegészíteni a dolgozók fizetését, de a juttatások előnye ezzel a lépéssel jelentősen csökkent.
A munkaadói képviseletek azonban azt is sérelmesnek tartják, hogy a törvénymódosítás minden előzetes egyeztetés nélkül került a parlament elé, így a szociális partnereknek nem volt lehetőségük arra, hogy még időben felhívják a kormányzat figyelmét a törvénymódosításnak a várható bevétellel messze nem arányos súlyos következményeire.
A munkavállalók körében népszerű cafeteria rendszernek sem tesz jót az adónövekedés. Az egyéni igényekre szabható juttatási csomag elemei egyre inkább a 2005-ben erősen leszűkített, adómentesen adható juttatások körére korlátozódik.
Kiszámíthatatlan környezet
„A munkaadói érdekképviseletek azonban nemcsak a váratlansága miatt tartják elfogadhatatlannak a törvénymódosítást” – nyilatkozta Rolek Ferenc, a Budapest Bank vezérigazató-helyettese, az érdekképviselet soros elnöke. Elmondása szerint már hosszú évek óta küzdenek az ellen, hogy a vállalkozások működésének elengedhetetlen részét képező költségek adó- és járulékköteles természetbeni juttatásnak minősüljenek, versenyhátrányba hozva ezzel a magyarországi vállalkozásokat. Ezek köre – a költségvetés bevételi éhségétől függően – évenként változik, fokozva a magyar adórendszer kiszámíthatatlanságát. Minden józan érv ezeknek a tételeknek, mint működési költségeknek adórendszerbeli kezelése és annak elismerése mellett szól, hogy semmi közük a társadalombiztosítás rendszeréhez. Ezzel szemben a mostani törvénymódosítás fenntartja és még tovább drágítja ezeket a költségeket – véli a szervezet.
Kormányzati célok ellen a kormány
Miközben a kormány 100 lépés programjában kiemelt szerepet kap a munkaügyi viszonyok rendezése, és a gazdaság kifehérítése, több munkaadói érdekképviselet szerint a kormánynak nem az ellenőrzés szigorításának az üzenetét kellene felerősíteni, hanem a bérterheket csökkenteni.
„Érthetetlenül szembe megy a törvénymódosítás a kormányzat egyéb deklarált célkitűzéseivel is, így a feketegazdaság visszaszorítása, a kiszámítható adórendszer, a csökkenő adóterhelés érdekében meghirdetett tervezett lépésekkel” – közölte Rolek Ferenc.
A nemrégiben megalakult Szervezeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ), a magyarországi munkaerő-kölcsönzők, -közvetítők és vezetőkiválasztóiból álló érdekvédelmi szervezet is a bérterheket csökkentené. „Ahhoz, hogy a kifehéredés irányába mozduljon a gazdaság, a bérterhek 20-25 százalékos csökkentése lenne szükséges” – mondta el a FigyelőNetnek Győrfi György, az SZTMSZ munkaerő-kölcsönző szekciójának vezetője.
Végiggondolatlan volt a törvénymódosítás hatása a kormány által is ösztönözni kívánt „rendezett munkaügyi kapcsolatokra” – hívta fel a figyelmet a munkaadói oldal. A kollektív szerződésekben az egész évre rögzített természetbeni juttatások megdrágítása súlyos munkahelyi konfliktusokat okozhat, komolytalanná teheti ezeket a szerződéseket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
