Ponthatárkereső a FigyelőNeten!
Július 26-án éjfélig bezárólag állapítja meg az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda a felvételi ponthatárokat. Az algoritmusok lefuttatását követően a FigyelőNet azonnal közli az összes szak küszöbértékeit. Keresőnk segítségével könnyedén böngészhet az intézmények és szakok között.
A diákok kezébe került végül a döntés, emelt vagy középszintű érettségit szeretnének tenni. A maturálók sakkozhatnak: a középszintű vizsga könnyebb, az emelt szintűért viszont pluszpontokat lehet szerezni.
Az új rendszerben ugyanis – bár az érettségi egyben felvételi vizsga is – maradtak „hagyományos” elemek. Ilyen a pontszámítási rendszer is: a maximális 120 (60+60) pont a hozott és szerzett pontok összegével vagy az utóbbi kettőzésével érhető el. Azt számítják, amelyik kedvezőbb a jelentkező számára. A szerzett pontot egy vagy két érettségi tárgy százalékos eredményei alapján állapítják meg, attól függően, mit kér az adott intézmény. A 120 ponthoz lehet hozzáadni a többletpontokat, maximum 24-et, például tanulmányi versenyeken, sportversenyeken elért helyezésért. Kötelező azonban többletpontot adni államilag elismert nyelvvizsgáért, illetve emelt szintű érettségiért. Utóbbiért csak akkor, ha az az alapkövetelmények közt nem szerepel – így a legtöbb nyelvszakon, ahol felvételi követelmény az emelt szintű nyelvi érettségi, nem adható pont.
Magasabban lesz a léc
A diákoknak már csak arra kell várniuk, hogy júlis 26-án éjjel, hol húzzák meg a végső ponthatárokat az egyes intézményekbe. Ennek technikai hátterét az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda biztosítja, a ponthatárokat egy bonyolult, többszörös biztosítással lefuttatott matematikai algoritmus segítségével állapítják meg. Miután összevetik az egyes intézmények és szakok irányszámait az oda jelentkezők számával és elért felvételi pontszámaival, kialakítanak egy sorrendet. A program megvizsgálja a jelentkezők pontszámát és jelentkezési sorrendjét, megállapítja, hova vették fel, és „kiejti” a többi listából, hogy helyet szabadítson fel a többi jelentkezőnek.
Ilyenkor a legtöbben számolgatnak, összevetik a korábbi évek ponthatárait, vagy éppen a jelentkezők és a felvettek számát. Az azonban már valószínű, hogy 2005-ben a legtöbb helyen a tavalyinál magasabb lesz a ponthatár, hiszen a maximálisan adható többletpont 11 helyett 24-re változott, így akár 144 pontja is lehet egy-egy jelentkezőnek. Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke szerint sokan érik majd el a 120 pontot, annyira könnyűek voltak a feladatok, s csak a többletpontok fognak dönteni.
Automatikus 100 százalék
A Szülői Közösségek szervezet, közülük is a Városmajori Gimnázium végzőseinek szülei ismertették először, hogy előnyösebb helyzetben vannak a tavaly vagy régebben érettségizettek, ők ugyanis kihasználhatják a jogszabályi kiskapukat. Az Alkotmánybíróság elismerte, hogy esélyegyenlőtlenség állapítható meg a korábban és idén érettségizők között. Mivel azonban a jogszabályt változtató indítványok anarchisztikus állapotokat idézné elő, csak elmarasztalták a kormányt, nem kötelezték utólagos változtatásokra.
Az esélyegyenlőtlenségek abból eredtek, hogy emelt szintű érettségit azok is tehetnek egy-egy tárgyból, akik tavaly vagy régebben érettségiztek, így nekik is jár a pluszpont, ha legalább 30 százalékát teljesítik a követelménynek. Emellett, csakúgy, mint az idén maturálókét, hozott pontjaikat is átszámítják. A jogszabály szerint a korábbi ötös érettségi automatikusan százszázalékos, emiatt az – szerzett pontra átszámítva – 30 vagy 60 pont, attól függően, két vagy egy tárgyból számítják-e a szerzett pontokat. Emiatt már joggal érezhetik az idén érettségizettek, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek. Őket ugyanis százalékban értékelik az érettségi vizsgán, s bár 80 százalék felett ötös kerül a bizonyítványba, ez szerzett pontként még csak 28 – nem pedig 30 –, ami a felvételi pontok megállapításakor sokat nyomhat a latban.
Az Oktatási Minisztérium az esélyegyenlőtlenséget úgy kívánja kiküszöbölni, hogy az előző években tapasztalt átlagos, a korábban és az adott évben maturáltak arányát alapul véve eldöntik, hogy kell-e bizonyos szakokon növelni a keretszámokat a korábbi arány megőrzéséhez. Ha tehát az egy szakra felvettek között az eredeti keretszámok szerint túlnyomó többségben lennének a tavaly érettségizettek, akkor az Oktatási Minisztérium döntése alapján bővíthető lenne a keretszám annyival, hogy az eddig megszokott arányok helyreálljanak.
