A tárcavezető pénteken közzétett videójában arról beszélt: Magyarország eredetileg augusztus 31-i határidővel 700 megawattos keret biztosítását vállalta az Európai Unió felé. A bejegyzés szerint azonban a beruházói igények ezt jelentősen meghaladták, ezért a környezetvédelmi és honvédelmi szempontok figyelembevételével felülvizsgálták a fejlesztési helyszíneket, így kibővítve a rendelkezésre álló csatlakozási lehetőségeket.
A miniszter közölte, hogy az elemzés lezárultával a MEKH írja ki az első csatlakozási pályázatot, amelyen a felek nyilvános feltételek mellett versenyezhetnek. A szabályozás arra is lehetőséget ad majd, hogy indokolt esetben energiatárolók kapcsolódjanak a szélerőmű-fejlesztésekhez.
Sokkal jobban ki lehetne használni a szélenergiát
A poszt alapján a távlati cél, hogy 2030-ig legalább 4000 megawattnyi új csatlakozási kapacitást biztosítsanak az országban. A hazai villamosenergia-hálózat fejlesztése azért is került a kormányzati fókuszba, mert az elmúlt tizenhat évben a szélenergia nem számított prioritásnak az energiamixben, a jelenleg rendelkezésre álló mintegy 330 megawattos termelési kapacitás pedig elmarad az ország potenciáljától. Ezt a hiányt kívánja a minisztérium a kapacitások drasztikus, közel tízszeres növelésével pótolni, amelyhez a hazahozott uniós források teremtik meg a pénzügyi alapot.
Kapitány azzal zárta videóját: a kormány átlátható szabályokkal és kiszámítható környezettel biztosítja a szükséges hálózati feltételeket, ami állítása szerint az ország hosszú távú energiaellátásának biztonságát szolgálja.
