A luxembourgi székhelyű bíróság döntése értelmében az adósok csak a kapott összeggel tartoznak, az árfolyam-különbözet összes terhét a pénzintézetnek kell viselnie. Az ítélet kulcsfontosságú a devizahitelesek szempontjából, tömeges perek indulhatnak, biztosítani kell a kártérítés lehetőségét, az eddigi bírói gyakorlatot pedig felül kell vizsgálni – írta meg a 24.hu. Ezzel a devizahiteles adósok szempontjából az eddigi legkedvezőbb ítéletet hozta az Európai Unió Bírósága (EUB) múlt csütörtökön egy svájci frankban nyilvántartott lízingszerződés ügyében.
Az EUB egy 2007-ben kelt svájci frank alapú autólízing-szerződés ügyében döntött. A testülethez – a hazai eljárás felfüggesztésével – a Kúria fordult, előzetes döntéshozatalt kérve a luxemburgi székhelyű bíróságtól. A magyar bíróság lényegében arra volt kíváncsi, hogy felül kell-e vizsgálni a hazai ítélkezési gyakorlatot és ezzel összefüggésben a devizahiteles törvényeket, amelyek „orvosolták” a hitelszerződéseket a tisztességtelen feltételek kihagyásával. Az Európai Unió Bírósága csattanós választ adott a Kúria kérdéseire: a döntés értelmében elölről kezdődhet minden, és az ítélet alapján a devizában nyilvántartott hitelszerződések teljes hazai ítélkezési gyakorlatát felül kell vizsgálni.
Az ügyben az adósokat képviselő ügyvéd a 24.hu-nak arról beszélt, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése az eddigi legjelentősebb az adósok számára. Marczingós László elmondta,
Az ügyvéd szerint a döntés mindent felülír, de még ennél is tovább ment:
Jámbor András közleményében azt írja, hogy az ítélet az Európai Unió fogyasztóvédelmi irányelvét (93/13/EGK) értelmezi egy devizaalapú lízingszerződés kapcsán, amelyben tisztességtelennek minősíti az árfolyamkockázatot teljes egészében a fogyasztóra hárító kikötést. Az Európai Bíróság kimondta: ha egy szerződés a tisztességtelen kikötés (például az árfolyamkockázati rész) eltávolítása (érvénytelenítése) miatt érvénytelenné válik (mert anélkül nem teljesíthető), akkor – értelemszerűen – a szerződés nem tekinthető úgy, hogy a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető. Ez akkor sem lehetséges, ha a tagállami jog (például a magyar jog) csak a tisztességtelen kikötés hátrányos hatásaitól akarja mentesíteni a fogyasztót, de a szerződés többi részét érvényben tartaná. Hozzátették: amennyiben a szerződés a tisztességtelen rész nélkül nem teljesíthető, úgy az EU-s szabályok azt írják elő, hogy helyre kell állítani azt a jogi és ténybeli állapotot, amelyben a fogyasztó a szerződés megkötése nélkül lett volna. Ez gyakorlatilag a szerződés teljes érvénytelenségét és az eredeti állapot helyreállítását jelenti.
A képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy:
Mint Jámbor András közleményében fogalmaz, bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten az Országgyűlésben azt válaszolta a kérdésére, hogy a végrehajtási ügyek többsége devizahiteles (ami egyébként Jámbor szerint hülyeség). Mégis a kormány láthatólag eddig semmit se tett meg a forintosítás után megmaradt devizások megmentésért. A mostani ítélet után látjuk, hogy járhattak volna jobban is a devizahitelesek az európai uniós jog alapján.
A független képviselők, Jámbor András és Hadházy Ákos törvényjavaslata most azt kezdeményezi, hogy
- az összes folyamatban lévő devizahiteles ügyet függessze fel a magyar állam addig, amíg kiderül, mi a döntés jogértelmezése. Illetve javasolják, hogy
- szülessen olyan törvény, amely átülteti az Európai Bíróság döntésének szellemiségét a magyar jogrendbe és megpróbálja kompenzálni az érintett polgárokat.
Az Európai Bíróság döntéséről, lehetséges következményeiről ebben a cikkünkben olvashat.
