Katasztrofális évet zártak egyes multiláncok, irdatlan volt a veszteség a Sparnál és az Aldinál

Hogyan tudott helytállni a bolti kiskereskedelem a finoman fogalmazva is erős ellenszélben a tavalyi évben? A Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene tavaly 7,9 százalékkal lett kisebb, mint 2022-ben. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,6 százalékos volt a visszaesés, és

ebben a szegmensben 2023-ban több mint 8 ezer üzlet zárt be a statisztikai hivatal adatai szerint,

így számuk 100 ezer alá csökkent.

A Trade magazin FMCG toplistáján az első három helyen most is

• a Lidl,
• a Spar
• és a Tesco végzett.

A 15 top lánc összteljesítménye a 2022-es, enyhén több, mint 6900 milliárd forint bruttó forgalom után 2023-ban 7900 milliárd forint fölé nőtt, ami 14,5 százalékos pluszt jelent – azaz a tavalyi 17,6 százalékos infláció alatt nőtt a bevételük. Ebből is látszik, hogy nem a kiskereskedelem éve volt a tavalyi.

Forgalom, nyereség, különadó

Megnéztük, hogyan teljesítettek a multiláncok tavaly, közülük is az a négy, akiknél már megvan a mérleg. A legnagyobb hat lánc közül (Aldi, Spar, Penny, Lidl, Tesco, Auchan) az üzleti évet decemberben záró négyek (a Tesco és a Lidl mérlege évközi, július végére várható) mindegyikének nőtt a nettó árbevétele, összesen közel 2230 milliárd forint árbevételt hoztak össze tavaly, ami 11,5 százalékos növekedést jelentett. Infláció feletti árbevétel-növekedést csak egyetlen lánc volt képes elérni, a Penny.

Nyereséget csak a Pennynek és jóval szerényebb összegben az Auchannak sikerült kimutatnia. Az összesen mintegy 4,4 milliárd forintos eredményükkel szemben a másik két versenytárs, a Spar és az Aldi összesen 27,8 milliárd forint veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, így

a négyek összeredménye jelentős, 22,9 milliárd forintnyi veszteséget mutat.

Olyan cég nem volt, amely idén és tavaly is nyereséges lett volna, a Spar pedig mindkét évben veszteséges lett.

Fizetendő kiskereskedelmi és extraprofitadójuk 9,1 milliárd forinttal (13,9 százalékkal) nőtt összesen, 74,8 milliárd forintra. Ha nem kellett volna különadót fizetniük, több mint 50 milliárd forint nyereségük lehetett volna négyüknek. Az FMCG rangsorból az is tudható, hogy a Tescónak az előző évivel egyező összegű, 25 milliárd forintnyi, a Lidlnek pedig a korábbit 7,3 milliárd forinttal meghaladó, 44,2 milliárd forintnyi különadót kellett befizetnie 2023-ban. Kevesebb adót csak az Auchan fizetett.

Az adóteher egyébként tavaly szinte minden sávban emelkedett, a multiknál elég jelentősen, több mint 50 százalékkal.

Ismét nyereséges lett az Auchan

Az Auchan Magyarország Kft.-be tavaly év elején szállt be a leggazdagabb magyarok egyike, Jellinek Dániel, novemberben pedig bejelentették, öt-hat éven belül a harmadik legnagyobb piaci részesedéssel bíró szereplővé emelné az Auchant a nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Indotek.

Az új korszak első évében a cégnél az értékesítés nettó árbevétele a 2022-es csökkenés után ismét növekedni tudott, 14,5 milliárd forinttal, 368,6 milliárd forintra. Ez 4 százalékos emelkedésnek felel meg, ami mélyen infláció alatti. Adózott eredményük az előző mérlegben erősen bezuhant, negatív volt, 2023-ra viszont szerényen, de ismét nyereségessé váltak, 586 millió forinttal.

Az 2022-es mérlegük szerint jelentősen nőtt az áramdíjuk – az eltelt egy évben viszont az áram- és vízdíjuk is mérséklődött, a gázdíjuk azonban több mint harmadával emelkedett.

Az adók soron bő félmilliárd forinttal kevesebb (14,9 milliárd forint) szerepel, mint az előző alkalommal, de nem részletezik, hogy miért. Az FMCG-rangsorban az előző évinél 600 millió forinttal kevesebb, 12 milliárd forintnyi kiskereskedelmi adó szerepel a nevük mellett.

Boltszámuk nem változott, 24 egységük üzemelt, átlagos állományi létszámuk tovább olvadt, 206 fővel, 5610 főre.

Még húzósabb veszteség a Sparnál

A Spar Magyarország Kft.-nél tavaly 882,7 milliárd forint lett az értékesítés nettó árbevétele, ez 15,2 százalékos növekedés az előző évhez képest, vagyis kevesebb, mint a tavalyi éves átlagos infláció volt (17,6 százalék). A 2022-es évhez hasonlóan most is közölték, hogy az árbevétel növekedése nem tudta kompenzálni a 2023-as évben felmerülő kiskereskedelmi extraprofitadót, valamint a megnövekedett energiaköltségek hatását. Az FMCG rangsor szerint tavaly 29,1 milliárd forint kiskereskedelmi különadót (benne extraprofitadót) kellett fizetniük, ami 2,4 milliárd forinttal haladta meg az előző évi kötelezettséget.

A cég tavaly is vastagon veszteséges volt, adózott eredményük -18,3 milliárd forintot tett ki, a veszteségük több mint 5 milliárd forinttal lett nagyobb, mint az előző évben. Ha nincs a különadó, akkor ők is nyereségesek lehettek volna.

2023-ban összesen 4 új szupermarketet és 1 ISP üzletet nyitottak, 4 szupermarketet teljesen felújítottak, valamint 12 üzletüket zárták be. Így mérlegük szerint a társaság által üzemeltetett boltok száma 2023. december 31-én 368 volt.

Átlagos állományi létszámuk tovább csökkent, az előző évhez képest 430-cal, 12 780 főre.

Infláció feletti forgalomnövekedés a Pennynél

A Penny-Market Kereskedelmi Kft.-nél ismét 83 milliárd forinttal bővült az értékesítés nettó árbevétele, így már meghaladta a 488 milliárd forintot. A növekedés 20 százalék feletti volt, vagyis egyedüliként a Penny haladta meg a tavalyi átlagos 17,6 százalékos inflációt. Az előző évi veszteség után tavaly ismét nyereségessé váltak, adózott eredményük több mint 4,3 milliárd forint lett (az összeg eredménytartalékba került), majdnem annyi, mint 2 évvel korábban.

Az ágazati különadó soron 16,7 milliárd forintot közelítő összeg szerepelt, ami 3,6 milliárd forinttal haladta meg az előző évi sarcot. A közüzemi díjaik majdnem megduplázódtak, megközelítve a 7,2 milliárd forintot.

A láncban tavaly 231 üzlet működött, hárommal több, mint 2021-ben, átlagos létszámuk 267-tel nőtt, 4798 főre.

Az Aldi is veszteségbe csúszott

Az Aldi Magyarország Élelmiszer Kereskedelmi Bt.-nél az értékesítés nettó árbevétele 73 milliárd forinttal, 17,5 százalékkal (vagyis infláció körüli mértékben) nőtt 2023-ban az előző évhez képest, és meghaladta a 488 milliárd forintot. A cég veszteséges lett tavaly, adózott eredményük -9,5 milliárd forint lett.

Energiaköltségük tovább emelkedett, majdnem 1,5 milliárd forinttal (ami több mint 23 százalékos növekedés), így már meghaladta a 7,6 milliárd forintot. Kiskereskedelmi különadót, illetve extraprofitadót az FMCG-rangsor alapján 17 milliárd forintot fizettek, 3,7 milliárd forinttal (27,8 százalékkal) többet, mint az előző évben. Az adó nélkül ők is nyereségesek lettek volna.

Üzleteik száma kilenccel, 172-re gyarapodott, átlagos statisztikai létszámuk 634 fővel növekedett, 4799 főre.

Miként korábban említettük, a hatosból a Tesco és a Lidl mérlege évközi, július végére várható. Az FMCG rangsorból azonban jól látható már most is, ők és a többeik hogyan teljesítettek, hol foglaltak helyet a láncok között 2023-ban.

A CBA, CooP, Reál franchise rendszerben dolgozik, így bár jelentős szereplők, nem egy mérlegben szerepelnek az eredményeik, hanem külön-külön az egyes franchiséké. A toplistán a negyedik helyen álló Coop május 21-én – közgyűlésük apropóján – kiadott egy közleményt, amiből kiderült, több mint 10 százalékos növekedés révén 830 milliárd forintos árbevételt ért el gazdasági csoportjuk tavaly. A cégcsoporton belül a Coop üzletlánc tavalyi forgalma a mintegy 11 százalékos növekedés mellett 521 milliárd forintot tett ki. Pekó László igazgatósági elnök értékelése szerint tavaly is nehezen tervezhető gazdasági környezetben kellett helytállniuk a kiskereskedelmi szektor szereplőinek – megemlítette az inflációt és azt, hogy a jelenlegi időszak nem alkalmas az árrés növelésére, a költségek pedig nőnek.