Március utolsó napjaiban szigorú hangvételű levelet küldött az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága (DG Regio), amelyben aggályokat fogalmazott meg a tavaly november óta hatályos állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény miatt – írja a Portfolio. Az uniós végrehajtó szerv a jogszabályt jegyző, Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumtól több választ vár, jelezve, hogy ha nem sikerül megnyugtatóan rendezni az ügyeket, akkor az az infrastrukturális és építési projekteket érintő operatív programok brüsszeli kifizetéseinek felfüggesztését eredményezheti.
A Portfolio uniós tisztviselőktől azt az információt kapta, hogy túl azon, hogy a jogszabály miatt kötelezettségszegési eljárást indíthatnak Magyarországgal szemben, az is lehetséges következmény, hogy felfüggeszthetik egyes uniós programoknál a folyósításokat.
Az Európai Bizottság egyik problémája a törvény kiterjesztett alkalmazási köre, különösen az egyes kedvezményezettekre és projektekre vonatkozó mentességekről szóló rendelkezések. A kormány ugyanis egyedi határozatában mentesítheti az adott állami építési beruházást a jogszabály alkalmazása alól az építési beruházás gyors lefolytatása érdekében, „ha ahhoz kiemelt nemzeti vagy befektetésösztönzési érdek fűződik, vagy ha az építési beruházás – a legkisebb költség elvére figyelemmel – ezáltal alacsonyabb mértékű központi költségvetési forrás felhasználásával megvalósítható.” Az EB az uniós támogatásra jogosult műveletek kiválasztási folyamatát is problémásnak tartja. Az összeférhetetlenség esetében pedig az Európai Bizottság azt látja problémának, hogy egy minisztérium egyszerre lehet konzorciumi tag egy adott projektben, és résztvevője az érintett építési projekt előkészítésének valamint az azok végrehajtásának felügyeletéért felelős monitoring bizottságnak – írja a Portfolio.
A portál szerint akár 2-6,5 milliárd eurónyi állami infrastrukturális beruházást is érinthet a vonatkozó operatív programokon keresztül.
