Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kellene venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között a következő: ha 2023-ban vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2023. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2024-es nyugdíjemelésben, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj 2024-ben esedékes összegében – írja a portálon Molnárné Balogh Márta, tb-szakértő.
Ha a nyugdíj jogosultság már 2023-ban bekövetkezett, de a nyugellátás igénylését elhalasztjuk 2024-re, a nyugdíj összegének kiszámítása a 2024-es számítási szabályok alapján történik, és
A nyugdíj összegének kiszámítására mindig az adott évben érvényes valorizációs szorzószámok figyelembe vételével kerül sor. Ezekkel a szorzószámokkal történik a korábbi évek kereseteinek szintre hozása a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez.
Ezek, az évente, az adott év márciusában meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére, és okozhatnak esetenként nagyobb különbséget a nyugdíj összegénél a megállapítás éve szerint.
Visszamenőleges igényérvényesítés
Abban az esetben, ha 2024-ben mégis a korábbi évben, 2023-ban történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő) már ebben a korábbi időpontban is teljesültek.
Visszamenőlegesen a nyugdíj összege is kifizetésre kerül. A döntésnél – különösen, ha nincs jelentős különbség a két szóba jöhető év nyugdíj összege között – az is szempont lehet, hogy a visszamenőleges igénybejelentés esetén
és ha ebben a korábbi időszakban dolgozott is az érintett személy, utólag a levont társadalombiztosítási járulékot is rendezni kell.
Ez a visszamenőleges igényérvényesítési lehetőség a hat hónapos határidőre tekintettel
A Tny. 64.§ (2) bekezdése szerint a nyugellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Azaz júniusi időpontú igénybejelentés esetén a júniust megelőző hatodik hónaptól, vagyis az előző év december hónapjától lehet kérni a nyugellátás megállapítását hat hónapra visszamenőleg, júliusban már csak a tárgyév első hónapjától.
Miért lehet előnyös a nyugdíjigénylés elhalasztása?
Ha a körülmények megengedik, nem szükséges mindjárt a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni. Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.
A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
Ha mégis az első lehetséges időponttól, azaz a korhatár elérésétől kérjük a nyugdíj megállapítást akár a visszamenőleges igényérvényesítéssel is, a nyugdíj mellett folytatott munka nettó munkabére igen kedvező lesz, mert abból csak személyi jövedelemadót kell fizetni, társadalombiztosítási járulékot (18,5%) már nem.
