Egyre hangosabban fogalmazódnak meg a városban a karsztvíz-készlet lerablása miatti aggodalmak, de eddig hiába próbálta meg bárki felderíteni a helyzetet, nem lehetett tiszta információkhoz jutni – olvasható tatabányai polgármesteri hivatal közleményében. A közgyűlés fideszes és ellenzéki tagjai ezért, nagy többséggel, megszavazták, hogy legyen rendkívüli közgyűlés, mert az információ-hiány helyére könnyen betörhetnek a rémhírek, ami senkinek sem áll az érdekében. Márpedig, amit eddig tudni lehet, az könnyen okozhat súlyos zavarokat a fejekben.
A szakemberek arról nyilatkoznak, hogy a vízkiemelő aknák termelését a mostani, napi 28 ezer köbméteres szintről csaknem a triplájára, naponta csaknem 75 ezer köbméteres szintre kívánják emelni, de a távlati tervekben lehetőség lenne 105.000 m3/napos víztermelésre. Ennek a megemelt vízmennyiségnek a jelentős részét a frissen lerakott lefektetett csöveken vezetik például Komáromba, ahol a folyamatosan bővülő akkumulátorgyárak vízigényét a helyi, amúgy szintén jelentősen bővített úgynevezett parti szűrésű kutak, vízművek sem képesek ezek szerint kielégíteni. A környezetvédők azonban a globális felmelegedés hatásaival is számolnak Tata és Tatabánya környékén az elmúlt időszakban, egyrészt érzékelhetően csökkent a csapadék, másrészt, ha van is eső, akkor a többnyire hirtelen lezúduló nagy víztömegeknek a döntő része a felszínen elfolyik és nincs is ideje leszivárogni a nagy vízkészletek pótlására.
– érvelnek a hivatalnál.
Másrészt viszont a hivatalos politikai tájékoztatás szerint csupán arról van szó, hogy elöregedtek az azbeszt-cement vezetékek, azok kiváltása már időszerű volt, valamint az ötven éve kialakított vízaknák gépészetének korszerűsítése sem halogatható. Közben az ipari park vízigénye is megnőtt – tartotta fontosnak hangsúlyozni a Fidesz tatabányai szervezetének honlapjára feltett videóban a helyi fideszes képviselő.
Már most látványosan apadnak a források
„Jogosak a kérdések, jogosak az aggályok, amelyek amiatt fogalmazódnak meg, hogy kik és mire fogják használni a karsztvíz-bázisból kitermelt vizet, illetve jogosak az aggályok amiatt is, hogy veszélyezteti-e a megemelt kitermelés a felszíni vizeinket, és végső soron a megemelt kitermelés nyomán elfogyhat-e vízkészlet annyira, hogy esetleg nem lesz elég ivóvíz az unokáinknak?” – sorolja a neten a kérdéseket Szűcsné Posztovics Ilona polgármester, a rendkívüli közgyűlés videó-meghívójában.
Tatabánya polgárai, illetve a környező településeken élők joggal várnak választ a sorjázó kérdéseikre, például arra, hogy még rövidtávon sem váltak be a korábbi prognózisok. Azt jósolták a szakértők, hogy 2019-re stabilizálódik a karsztvíz szintje, de 2020-ra a karsztvíz szintjének csökkenése elérte a három métert.
Nem mellesleg, lehet, hogy hosszútávon kiegyenlítődnek a szintkülönbségek, de például a tatai fényes Tanösvényen egy intenzív víztermelés növekedés, illetve kedvezőtlen klímaviszonyok egybeesése esetén a források kiapadása sem kizárt, ami súlyosan veszélyezteti vizes élőhelyek ökoszisztémáját. Akárcsak egy 3 éves vízhiányos időszakban is kipusztulhat a láp élővilága.
Azt látják a helyiek, hogy még el sem kezdődött az extra vízkivétel, de már egyes források látványosan apadtak mások vízhozama jelentősen csökkent. Elapadt például a Tükör forrás. Azzal sem egykönnyen békülnek ki, hogy nem szerezhetőek információk az ipari vízfogyasztásokról, azok titkosak, másrészt semmi nem ösztönzi a takarékos vízfogyasztásra a cégeket, mert lényegében ugyanazon az áron kapják a vizet, mint a lakosság, bármennyit használnak fel. Ráadásul a vízmű éppen abban érdekelt, hogy minél több vizet adjon el. Tömören, az ágazatban nem jelenik meg a természetvédelmi érdekeltség, és az ilyen helyzetekben különösen értékes a civil kontroll – írták a közleményben.
