Egymás után közlik a bankok, hogy a kormány kérésének megfelelően október 9-étől kamatplafont állapítanak meg a lakossági lakáskölcsönökre és a vállalati forgóeszközhitelekre. Elsőként az Erste Bank közölte ezt, majd a Bank360.hu körkérdésére már a Gránit, a CIB és az MBH is azt válaszolta, hogy alkalmazza a javasolt kamatplafont ezeknél a hiteleknél.
Az OTP-től az alábbi válasz érkezett: „2023. október 9-től az OTP Bank önkéntes kamatcsökkentést vállal. Az OTP Bank elkötelezett Magyarország pénzügyi stabilitása, a gazdaságfejlesztési megoldások támogatása – így például a hitelezési terhek csökkentése – és a gazdasági verseny élénkítése iránt. Ezért a Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslatát támogatólag az OTP Bank önkéntes kamatcsökkentést vállalt a piaci kamatozású lakáscélú hitelek esetében. A vállalás szerint a 2023. október 9-étől szerződött hitelek esetében a THM nem haladhatja meg a 8,5 százalékos mértéket.”
Az UniCredit pedig azt írta, hogy „az önkéntes kamatplafon alkalmazásával kapcsolatos előzetes számítások, hatáselemzések és értékelő munka jelenleg is intenzíven zajlanak bankunkban, a csatlakozásról ezek lezárását követően tudunk majd nyilatkozni”.
Várhatóan október 9-ig a többi bank is bejelenti a kamatplafon átvételét, és így a hiteligénylők a jövő héten már az ez alapján módosított feltételekkel vehetnek fel kölcsönt. A Bank360.hu szakértői ezért összefoglalták, mit kell nekik tudni az új intézkedésről.
Mi a kamatplafon?
A kamatplafon a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kérése alapján a bankok önkéntes vállalása a lakossági lakáshitelek teljes hiteldíj mutatójának (THM) és a vállalati forgóeszközhitelek kamatának maximálisan alkalmazott mértékére.
Kötelező-e a kamatplafon alkalmazása a bankok számára?
A kamatplafon alkalmazása nem kötelező érvényű, arról nincs jogszabály. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium ajánlásának azonban az eddigi információk szerint a bankok eleget fognak tenni.
Mikortól él a kamatplafon?
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslata alapján az önkéntesen csatlakozó bankok október 9-től alkalmazzák a kamatplafont. Ettől a pénzintézetek szabadon eltérhetnek, de valószínű, hogy a bankok ekkortól igazítják az új hitelekre vonatkozó ajánlataikat a kamatplafonhoz, legfeljebb technikai okokból lehet kisebb csúszás.
Meddig él a kamatplafon?
A kamatplafon alkalmazását nem egy konkrét ideig kérte a minisztérium, de azt a bankok ideiglenesnek tekintik. Az elmúlt időszakban tapasztalható folyamatos kamatcsökkentések alapján néhány hónapon belül az átlagos ügyfeleknek kamatplafon nélkül nyújtott lakáshitelek esetében a bankok többségénél egyébként is 8,5 százalék alá csökkenne a THM. Ebben az esetben a kamatplafon okafogyottá válik.
Mennyi a kamatplafon?
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslata alapján a lakáshitel kamatplafont állapítják meg a bankok. A vállalati forgóeszközhitelek kamatánál ez 12 százalék.
Meddig él a kamatplafon?
A kamatplafon alkalmazását nem egy konkrét ideig kérte a minisztérium, de azt a bankok ideiglenesnek tekintik. Az elmúlt időszakban tapasztalható folyamatos kamatcsökkentések alapján néhány hónapon belül az átlagos ügyfeleknek kamatplafon nélkül nyújtott hitelek esetében egyre több bank egyébként is 8,5 százalék alá csökkentené a THM-et. Így a kamatplafon fokozatosan okafogyottá válik. Végső dátumot azonban egyelőre nem határozott meg sem a minisztérium, sem a csatlakozó bankok.
Mennyi lehet a kamata a lakáshiteleknek a kamatplafon alkalmazását követően?
A kamatplafont alkalmazó bankok a kölcsön minden költsége alapján kiszámított THM-re alkalmazzák a 8,5 százalékos plafonértéket. Ennél a hitelek ügyleti kamata alacsonyabb lesz, hiszen a THM-be beleszámítják az egyéb költségeket is, például azokat, amelyeket a hitelfelvételkor, ahhoz kapcsolódóan kell kifizetniük az ügyfeleknek.
Lehet-e majd kapni lakáshiteleket 8,5 százalékos THM alatt a kamatplafon bevezetése után?
A 8,5 százalékos THM csak a vállalt maximum, azt a bankok döntik el, hogy adnak-e ennél olcsóbban lakáshitelt, és ha igen, kinek, mikortól és milyen egyéb feltételekkel. Nagyon magas jövedelműeknek, vagyonos prémiumbanki ügyfeleknek jelenleg is kínálnak ennél olcsóbb lakáshitelt a bankok, de az átlagos anyagi helyzetű és keresetű igénylőknek kínált konstrukciók közül most még a legolcsóbbak is 8,5 százalékos THM felett vannak, jellemzően pedig 9 százalék felettiek, és vannak 10 százalékot meghaladók is.
Milyen jelzáloghitelekre vonatkozik a kamatplafon?
A kamatplafont a használt és új építésű lakások, házak vásárlására, építésére, felújítására nyújtott hiteleknél alkalmazzák a bankok. A kamatplafon nem vonatkozik a szabad felhasználású jelzáloghitelekre, amelyeknél a lakáshitelekhez hasonlóan ingatlanfedezetet kell adni a kölcsönre.
Mi lesz azokkal, akik már a kamatplafon bevezetése előtt benyújtották a lakáshitel-igénylésüket?
A bankok várhatóan azokra az ügyfelekre is alkalmazzák a 8,5 százalékos kamatplafont, akik ennek bevezetése előtt igényelték a lakáshitelüket, de még nem kötötték meg a magasabb THM-et tartalmazó szerződésüket.
Vonatkozik-e a kamatplafon a már felvett lakáshitelekre?
Nem, a kamatplafont csak az új, ezután felvett lakáshitelekre alkalmazzák, ettől A változó kamatozású és a maximum 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelek esetében ugyanakkor még él a kamatstop, amely a korábban felvett kölcsönöknél alkalmazható aktuális kamat mértékét maximalizálja.
A lakossági lakáshiteleken kívül más hiteleknél is lesz-e kamatplafon?
A lakáshiteleken kívül más lakossági kölcsönökre, így például személyi kölcsönökre nem javasolt kamatplafont a kormány, így olyat a bankok sem fognak önként bevezetni. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a vállalkozásoknak nyújtott forgóeszközhiteleknél látja még indokoltnak a kamatplafon bevezetését, 12 százalékos értékben. Más vállalati hitelekre azonban ez a kamatplafon nem vonatkozik.
Mi a különbség a kamatstop és a kamatplafon között?
A kamatstop a már felvett lakossági jelzáloghitelekre és a kis- és középvállalkozások hiteleire kötelezően, jogszabályban meghatározott módon alkalmazandó szabály. Ez alapján az érintett kölcsönök aktuális kamatának meghatározásakor alkalmazott referenciakamat nem lehet magasabb a rendeletekben előírtaknál. Jelenleg mindkét hitelfajtára 2023 végéig él a kamatstop, de azt a kormány meghosszabbíthatja. Az eddigi közlések szerint a kamatstopok legkorábban akkor szűnhetnek meg, ha a jelenleg 13 százalékos jegybanki alapkamat 10 százalék alá csökken. A lakáshiteleknél a megszüntetés lehet több lépcsős is, és annak kezdeti lépését még csak megvizsgálja a kormány 10 százalék alatti alapkamatnál.
A kamatstophoz képest a kamatplafon alkalmazása nem kötelező, azt nem írja elő jogszabály. Amennyiben azonban a bankok önként eleget tesznek ennek, akkor a kormány vállalja a kamatstopok fenti módon történő kivezetését.
Mi a különbség a kamatplafon és a THM-plafon között?
A kamatplafon alkalmazása önkéntes és csak a lakáshitelekre és a vállalati forgóeszközhitelekre vonatkozik. Ezzel szemben a THM-plafon jogszabályi előírás, amely a lakossági hiteleknél a jegybanki alapkamathoz kötötten határozza meg az egyes kölcsöntípusoknál maximálisan alkalmazható THM-eket. Ezek mértéke azonban sokkal magasabb a 8,5 százalékos lakáshitel kamatplafonnál, és az a célja, hogy az ügyfeleket védje a már uzsorának minősített mértékű kamatoktól.
