A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Tej Terméktanács (TTT) szerint a jelenlegi helyzetben is nagyon fontos lenne, hogy a vásárlók keressék a magyar termékeket, válasszanak a hazai feldolgozók kínálatából. Miközben a tej felvásárlási ára folyamatosan csökken, a boltokban tapasztal magas árak miatt csökken a kereslet a tejtermékek iránt – idézi a közleményt a VG.hu.
Az import is új erőre kapott: az elmúlt nyolc hónapban jelentős mennyiségű félkemény sajt és UHT tej érkezett az országba, aminek piacromboló hatása megkérdőjelezhetetlen.
Augusztusban sem állt meg a hazai nyerstej felvásárlási árának csökkenése, a 151,47 forint/kg-os ár 32 százalékkal alacsonyabb az év elején elért szintnél és 17 százalékkal marad el az egy évvel ezelőtti ártól. Az áresés ugyanakkor nemcsak Magyarországra jellemző, az év eleje óta az egész Európai Unióban csökken a nyerstej felvásárlási ára.
Ennek oka részben az európai tejtermelés bővülése nyomán kialakult tejfelesleg, valamint a magas infláció következtében Európa-szerte visszaeső lakossági tej- és tejtermék fogyasztás.
Az uniós nyerstej árak csökkenése a tejtermékek árában is érezhető, aminek köszönhetően az uniós tejtermékek versenyképessége már növekedésnek indult: 2023 első hét hónapjában szinte valamennyi főbb tejtermék európai exportja megerősödött.
A vásárló nem a termék eredetét, hanem az árat nézi
Jól látható, hogy az újra növekedésnek indult import piacromboló hatással bír. Az év első felében a belföldi eladások csökkenésével párhuzamosan 4000 tonnával (+11,3 százalékkal) nőtt a hazánkba érkező külföldi félkemény sajt mennyisége. A NAK és a TTT szerint rendkívül fontos lenne, hogy a sajtimportot valamilyen keretek közé szorítsuk, hiszen időnként mélyen
Hasonló a helyzet a dobozos tejek piacán is. Az első félévben ugyan jóval alacsonyabb bázisról, de közel a duplájára emelkedett a dobozos tej nagykereskedői importja (+48,8százalékkal).
Az uniós tejárak csökkenése, valamint a beáramló import miatt a hazai feldolgozók egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni termékeiket. A főbb tejtermékek átadási ára az év eleje óta csökken: január óta 36 százalékkal esett vissza a trappista sajt, 34 százalékkal a vaj és 16 százalékkal a túró feldolgozói átadási ára. Az 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT tej átadási ára 29 százalékkal, míg a korábban hatósági áras 2,8 százalékos UHT tejé 26 százalékkal esett.
A feldolgozók átadási árával együtt a fogyasztói árak is mérséklődtek, ugyanakkor az alacsonyabb árak ellenére egyelőre nem állt meg a kereslet csökkenése. Az első nyolc hónapban vajból 12, tejfölből 7, vajkrémből 17, tehéntúróból pedig 12 százalékkal kevesebb terméket tudtak eladni belföldön a hazai feldolgozók.
Az ágazati szakemberek szerint az infláció és a korábban érvényben lévő árstop miatt megváltoztak a vásárlói preferenciák.
Mindez azt eredményezi, hogy a vásárlók egyre inkább a saját márkás termékek felé fordulnak, vagy a termékeket ugyanazon kategórián belül a relatív olcsóbb termékkel helyettesítik.
A NAK és a TTT szerint a kedvezőtlen piaci helyzet miatt az elmúlt két évben a tejtermelő telepek 8, a tejtermelő tehénállomány 5 százalékát vesztettük el, s félő, hogy ha a fent jelzett folyamatok folytatódnak, további állománycsökkenésre kell számítani.
Vannak, aki másképp gondolják, köztük Matolcsy is
Matolcsy György MNB-elnök a legutóbbi, 61. Közgazdász-vándorgyűlésen ismét felhívta a figyelmet a magyar élelmiszeripar versenyképességi problémáira.
A jegybankelnök korábbi elemzésében kifejtette, hogy Magyarország első számú ellensége az infláció, és az infláció legfontosabb okai közé sorolta az élelmiszeripart.
„Az élelmiszeripar működése és hatékonysága szempontjából Magyarország az EU-ban hátulról a második, csak Bulgária van mögöttünk. Évszázadok óta ismert közgazdasági törvény, hogy minél alacsonyabb egy ágazatban a termelékenység, annál magasabb annak az ágazatnak az inflációja. Hiszen, ha nincs elég kínálat, akkor a kereslet fölhajtja az árakat. A magyar élelmiszeripar elfogadhatatlan termelékenységgel, monopóliumokkal, magas import- és energiahányaddal működik, és ez a második legalacsonyabb termelékenység okozza azt, hogy 2022 őszén az 21,1 százalékos havi inflációban már 40 százalékot tesz ki az élelmiszeripar. Az infláció további emelkedésében pedig már 50 százalék a részesedése az élelmiszeriparnak.” Ehhez hozzátette, hogy azonnal ki kell vezetni minden, így az élelmiszerek esetében is az ársapkát, amely ugyancsak az infláció növekedését szolgálja. „Az MNB-nek kötelessége minden eszközzel harcolni ellene, illetve föl kell hívnia a kormány figyelmét, ha egy kormánydöntés öngólként az inflációt tovább gerjeszti.”
