Emlékezetes: miután a bank és egyes vezetői idén április 12-én amerikai szankciós listára kerültek, másnap több más uniós állam után Magyarország is jelezte, hogy kilép a bankból.
Igen ám, de egyrészt a kilépés nem is olyan egyszerű, másrészt a korábbi nagy barátkozás közben a banknak bőven lettek magyar befektetői is. A magyar kormány Budapestre invitálta a bankot, több más uniós tagállam is részvényes volt, ráadásul a bank jobb kamatot fizetett, mint a magyar állam, pedig a hitelminősítése (ratingje) ekkor magasabb volt, mint Magyarországé.
A 3 éves IIB-kötvényből 2020 szeptemberében hazai bankok, befektetési alapkezelők és további befektetők összesen 15 milliárd forint értékben jegyeztek. Szeptember 28-án ez a sorozat kifut, és miután az Egyesült Államok szankció alá vonta a bankot, annak uniós számlái is be vannak fagyasztva, így kérdésessé vált, hogy a magyar befektetők visszakapják-e a pénzüket.
A banknak van pénze, a banknak van szándéka helytállni a kötelezettségei után, így ez most leginkább a Nyugat döntése. Annyiban nehéz a helyzet, hogy
– legalábbis ettől tartanak egyes befektetők.
Ugyanakkor abban azért lehet bizakodni, hogy a szankcióknak tényleg nem az a céljuk, hogy az oroszok ne adják meg az uniós entitások felé a tartozásaikat, vagyis az illetékes amerikai hivatal, az OFAC (Office of Foreign Assets Control, vagyis az Idegen Vagyonokat Ellenőrző Hivatal) akár adhat erre egyedi engedélyt is.
Mint azt az IIB maga is részletesen dokumentálta, a bankban van szándék a kifizetésre. Legalábbis egy hasonló cseh esetben, ahol maga a kötvény még nem járt le, de esedékes volt egy kamatfizetés, a cseh külügyminisztérium kilobbizta, hogy az amerikai kormányhivatal egyedileg engedje meg, hogy ezt az összeget fel lehessen szabadítani, és az úgynevezett kifizetési ügynök (paying agent), vagyis a Citibank az engedély birtokában ki is fizette cseh koronában az esedékes kamatot.
