Átalakulóban van a nyugdíjas társadalom rétegződése – ennek okairól, továbbá a kormányzat által 2025-re vállalt nyugdíjreform remélt összetevőiről nyilatkozott a HVG-nek Farkas András nyugdíjguru.
Mint emlékeztet, a kormány nyugdíjreformot is ígért az Európai Uniónak a Helyreállítási alap pénzeiért cserébe.
Az egyensúlytalanságokat jól mutatja a nyugdíjguru szerint, hogy a KSH friss adatai alapján
- 2023. januárban drasztikusan megugrott (egy év alatt 123 ezerről 308 ezerre) a magas, havi 300 ezer forint fölötti nyugdíjra jogosultak száma, míg
- a legkisebb járandóságot kapóké ennél sokkal kisebb mértékben csökkent.
Az is sokat mondó, hogy
- a januári 15 százalékos emelés után már 35 ezren jogosultak havi félmillió forintot meghaladó ellátásra (tavaly még csak 9 ezren kaptak ilyen magas nyugdíjat), miközben
- még mindig 23 ezer nyugdíjas próbál havi 40 ezer forintnál kisebb összegből túlélni.
A nyugdíjszakértő arra is kitér, hogy az inflációkövető emelésen túl a magas ellátásra jogosultak száma azért növekszik folyamatosan, mert az új megállapítású nyugdíjak összege átlagosan mindig sokkal magasabb, mint a korábbi években megállapított nyugdíjak összege. Ennek elsődleges oka a valorizáció: a nyugdíjmegállapítás során a nyugdíj alapját képező életpálya átlagkereset összegét az előző év nemzetgazdasági nettó átlagkeresetéhez kell igazítani – magyarázza Farkas András.
A magas járandóságra jogosultak számának növekedését erősíti, hogy a kormány 2013. január 1-jétől eltörölte járulékplafont, így ma Magyarországon nincs felső korlátja az elérhető nyugdíjnak – emlékeztetett.
