Miután Oroszország helyett Norvégia vált Európa legnagyobb gázellátójává, meredek gázár emelkedés alakult ki az elmúlt napokban kezdetben amiatt, hogy a hammerfesti LNG-üzemben műszaki probléma lépett fel, de ez szerdára megoldódott. Igaz aznap jött a hír, hogy a Shell norvégiai egysége közölte: leállított minden nem létfontosságú munkát a nyhamnai gázfeldolgozó üzemben, miután gázt fedeztek fel a hűtőrendszerben. Nyhamna az Ormen Lange és Aasta Hansteen mezőkről származó gázt dolgozza fel, így a két mező és a gázfeldolgozó leállítását július 15-ig meg kellett hosszabbítani. E három létesítményről napi 131 millió köbméternyi gáz szállítása esik ki még egy hónapig, ami nem túl jelentős mennyiség, de képes nyugtalanságot okozni a gázpiacon, ahogy láttuk is – figyelmeztetnek a portálon.
Ezt a gázáremelkedést nagyította fel tegnap az a Bloomberg által jelzett információ, hogy a holland kormány október 1-én be fogja zárni Európa legnagyobb gázmezőjét, a groningenit. Így az a kínálati puffer, amit a kitermelés még jelent, ki fog esni a piacról a téli hónapoktól kezdve.
A fenti két kitermelési hír (norvég, hollandiai) elég volt ahhoz, hogy a gázpiacról ismét vészjelek érkezzenek, ezt tükrözi ugyanis az, hogy a nemrég még 24 euró/MWh-ra, kétéves mélypontra szakadó TTF gázár tegnapra 46 euró fölé ugrott napon belül 21 százalékos szárnyalás mellett, azaz csaknem megduplázódott néhány hét alatt. Aztán nap végére már 40 euró közelébe visszasüllyedt, majd ma további 7-10 százalékos esés látszik, most éppen 37 euró körülre.
Mindez amellett történt, hogy Európa gáztárolói együtt 73 százalékban már töltve vannak, ami szokatlanul magas és a nyár végére akár teljesen meg is telhetnek.
Az áremelkedést Nick Campbell, az Inspired Energy igazgatója úgy kommentálta a hírügynökségnek:
Bár ez meggyőzheti a nagy ipari vállalatokat, hogy alacsonyabb termelést tartsanak fenn, vagy telephelyeket állítsanak le, ami enyhíti a kereslet növekedését, minden szem a kínálatra szegeződik.
Ezzel arra utalt, hogy a gázkitermelési hírek továbbra is komoly rángatásokat okozhatnak az árakban az ellátásbiztonsági kockázatok miatt, illetve a hirtelen drágulás visszafoghatja azokat az ipari cégeket, amelyek a termelésük során sok gázt használnak,
Ugyanakkor a tavaly nyári, a piac csúcsán tapasztalt árak megismétlődését a szakértők valószínűtlennek tartják.
