Írásban fordult Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterhez az Egyenlő.hu keresztényszociális munkavállalói érdekképviselet annak érdekében, hogy 2023-ban és 2024-ben is pihenőnapra legyenek beosztva december 24-én a kereskedelmi dolgozók.
Mint ismert, a kormány jövőre munkamentessé tenné a karácsony környékét úgy, hogy az ünnep hetében csak egyetlen napon, december 23-án kellene dolgozniuk azoknak, akiket általános munkarendben foglalkoztatnak. Így hatnapos lenne a „hosszú hétvége”, ám ez a kiskereskedelmi dolgozókra nem vonatkozik.
Bubenkó Csaba, a szakszervezet elnöke a 24.hu megkeresésére elmondta, apró lépésekben haladnak, a tárcavezetőtől törvénymódosítást nem kértek, csak azt szeretnék elérni első körben, hogy külön rendeletben határozzon a karácsonyi pihenőnapról már az idei szentestét illetően is. Ez egyenlő lenne azzal, hogy mivel senki nem dolgozna, az üzletek sem nyitnának ki karácsonykor.
A javaslat szerint a legfeljebb 10 főt foglalkoztató mikro- és családi vállalkozások maguk dönthetnének a beosztásokról. Bubenkó szerint így ott, ahol a tulajdonos munkavállaló is, szabadon választhatna, hogy bemegy-e dolgozni aznap.
A szakszervezeti vezető kérdésünkre válaszolva közölte, 30 napon belül választ várnak levelükre.
Arra az esetre, ha a minisztérium nem támogatja a javaslatunkat, azt kértük, hogy fogalmazzanak meg ajánlást a munkáltatók számára, melyben szorgalmazzák, hogy karácsony napján ne dolgoztassák a kiskereskedelmi dolgozókat
– fogalmazott.
Ahol ismeretlen fogalom a hosszú hétvége
Bubenkó Csaba elmondta, a kereskedelmi szakszervezetek kivétel nélkül támogatják december 24-e pihenőnappá nyilvánítását ebben a szektorban is. Szerinte többször volt már ehhez hasonló felvetés.
A kereskedelmi dolgozók számára csak két olyan alkalom van az évben, amikor két napot egymás után garantáltan otthon tudnak maradni, a húsvét (vasárnap és hétfő) és a karácsony két munkaszüneti napja.
A kiskereskedelmi munkavállalók többsége nem ismeri azt a fogalmat, hogy hosszú hétvége. Húsvétkor nagypéntek után nagyszombaton be kell menniük dolgozni. A munkáltatók pedig nem arról híresek, hogy nagyobb ünnepek esetén elengedjék az alkalmazottakat szabadságra
– mutatott rá.
Felhívta rá a figyelmet, hogy a munkaerőhiány sújtotta gazdasági környezet a szabadságok kiadására is hatással van. 10–15 évvel ezelőtt a kereskedelmi ágazatban nem volt probléma, mert olyan magas dolgozói létszámmal működtek az üzletek, hogy sokkal jobban lehetett szervezni a szabadságok kiadását, és figyelembe tudták venni a munkavállalói igényeket. Ezzel szemben most egy megbetegedés is felboríthatja a rendszert, és egy alacsony létszámmal üzemelő vállalat nehéz helyzetbe kerülhet, ami a többi dolgozón csapódik le.
Bubenkó megjegyezte, gazdasági szempontból december 24. nem olyan, ami pihenőnapként válságot okozna, és a lakosság is tudna alkalmazkodni.
Arra alapozunk, hogy lehetne erről egy konszenzus, és a társadalom szolidaritást vállalna. Ha valaki előre tervez, akkor nélkülözhető a december 24-ei bevásárlás. Nem azon a napon dől el egy család karácsonya, nem ez hiúsítja meg, hogy tisztességgel fel tud-e készülni az ünnepre
– mondta.
Kerestük a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot, hogy megtudjuk, mit gondolnak a javaslatról, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
2017-ben egyébként népszavazási kezdeményezés is volt arról, hogy december 24. legyen munkaszüneti nap, de akkor nem gyűlt össze elég aláírás ehhez.
