Négy ponton is belenyúlnak a kgfb-szabályokba az uniós hatóságok – szúrta ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idevágó szakértői cikkét az Azénpénzem.
Változás lesz például, hogy ha egy külföldi biztosító csődbe megy, a kárkifizetésre jogosultak a lakóhelyük szerinti tagállamban igényelhetik kifizetésüket. Még akkor is, ha nem az ott bekövetkezett baleset következtében szenvedtek kárt. Minden uniós tagállamban biztosítani kell, hogy a károsultak számára könnyen érthető módon álljanak rendelkezésre a kártérítés igénylésére vonatkozó lényeges információk (például, hogy melyik szervezethez kell fordulniuk).
Magyarországon nagyon nagy változást hozhat, hogy A jövőben a legkisebb biztosítási fedezet meghatározására referenciaértékként az Eurostat által közzétett harmonizált fogyasztói árindexet kell majd alkalmazni.
A portál megemlíti, hogy a személyi sérülésekre fizetett, úgynevezett sérelemdíj magyar gyakorlatára a nagyon tragikus veronai buszbaleset miatt vetült nagy figyelem. (Az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel 17-en vesztették életüket, mikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító busz balesetet szenvedett.) Az autóbusz üzembentartójának gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését a Groupama Biztosító kezelte. A biztosító végül a magyar bírói gyakorlatban általánosnak tekinthető összeg többszörösét térítette sérelemdíjként, a károsultaknak közel kétmilliárd forintot fizettek ki. Mindez azonban évekig elhúzódó folyamat volt.
Változás lesz még az is, hogy a tagállamok az ügyfelek rendszámai alapján ellenőrizhetik, van-e biztosítása az országukba érkező járműveknek, ám ezeket az adatokat azonosítás után törölni kell.
Az új elvárások nemzeti jogszabályokban elfogadásáról főszabály szerint 2023. december 23-ig kell gondoskodniuk. Egyes rendelkezések viszont már 2023. június 23-ig hatályossá válhatnak.
Hogy milyen a jelenlegi kárfizetési gyakorlat súlyos sérülésnél, azt januári cikkünkben mutattuk be.
