A Gazdasági Versenyhivatal elkészítette a tartós élelmiszerek piacán végzett vizsgálatáról szóló jelentését, és ebben kitértek arra is, hogy a kereskedők túl magas árrést alkalmaztak – szúrta ki az Azénpénzem. A GVH az élelmiszerek drágulásának okait elemezte, illetve az infláció megugrása mögött álló – a versenyjogot érintő – esetleges okokat kutatta.
Ami az árrést (a beszerzési és eladási ár különbözete, amből fedezik a kereskedők a többi költségeiket) illeti, a következő főbb megállapításokat tették:
- Az ellátási lánc minden szintjén (termelők, feldolgozók, kiskereskedők) található példa olyan termékre, amelynek árrése, nyereségtartalma növekedett, és olyanra is, amelynél ez csökkent 2022-ben.
Azt is írják azonban, hogy a piaci szereplők között eltérések tapasztalhatók, a feldolgozók és a kiskereskedők pedig a vizsgáltaknál lényegesen több árucikkel foglalkoznak, így ezek alapján összességében nem lehet következtetéseket levonni a piaci szereplők jövedelmi pozíciójára és annak változására vonatkozóan.
Kiskereskedelmi szinten látható, hogy a vizsgált tartós termékeknél a vállalkozások bruttó árrése jellemzően a fogyasztói ár nagyobb részét tette ki, mint amit a GVH a tejtermékek esetén tapasztalt. Tehát a tartós élelmiszereken a kiskereskedők jellemzően magasabb nyereséget tudnak realizálni.
Arra is kitérnek, hogy A vizsgált termékek érdemi áremelkedése hozzájárulhatott a kiskereskedelmi forgalomban tapasztalt jelentős volumencsökkenéshez, vagyis ahhoz, hogy mennyiségre egyre kevesebbet vásároltunk.
Több vizsgált terméknél is látható, hogy a kiskereskedelmi bruttó árrés százalékban és forintban is növekedett 2022-ben, a növekedés ráadásul sok esetben meghaladta a kiskereskedelmi költségek emelkedését, így
Ugyanakkor a GVH szerint az adott termék jelentős áremelkedését elsősorban nem ez okozta, hiszen a kiskereskedelmi szereplők nyeresége a bruttó fogyasztói ár kisebb részét tette csak ki.
A jelentésbe bekerült egy olyan táblázat is, mely az uniós országokban mutatja az élelmiszerinflációt 2021, 2022 és 2023 márciusában. A számokból jól látszik, hogy
- az élelmiszerek magyarországi drágulása már 2021 tavaszán is rekord mértékű (1,9 százalékos) volt az unióban.
- Tavaly márciusra a magyar adat 14,3 százalék) már jócskán meghaladta az összes országra a portál által számított 8,7 százalékos átlagot.
- Az idén viszont Magyarországon az átlag két és félszeresére (45,1%) rúgott az élelmiszerdrágulás.
