- Magyarországon 300 ezerre tehető a munkaerő-tartalék létszáma, először velük kell feltölteni a munkaerőpiaci hiányt,
- csak ezt követően lehet magyar ajkú munkaerőt, majd
- harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatni szabályozott keretek között
– hangsúlyozta az MTI tudósítása szerint a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásáról tartott szerdai Foglalkoztatás 3.0 konferencián Budapesten.
Czomba Sándor emlékeztetett, hogy míg 2010-ben a foglalkoztatottság a 20-64 éves korosztályban 60 százalékos volt, és ezzel nem érte el az uniós átlagot, ma már meghaladja azt a 80 százalék fölötti mutatóval. Ugyanez jellemző a munkanélküliség alakulására, ma Magyarország a hét legjobban teljesítő ország között van Németország és a skandináv országok társaságában – hangsúlyozta.
Arra is kitért, hogy Czomba Sándor kiemelte: a munkaerőpiacon jelentkező élénkülő keresletben a versenyszféra adja a növekedés dinamikáját.
- Mintegy 60-80 ezer munkavállaló hiányzik ma a piacról, ugyanakkor az adatok szerint
- 300 ezer ember szólítható meg, ekkora az államtitkár szerint az országhatáron belüli munkaerő-tartalék.
Státuszukat tekintve ők legnagyobb arányban munkanélküliek, inaktívak, illetve részmunkaidőben dolgozók, azaz alulfoglalkoztatottak – fűzte hozzá az államtitkár. Megjegyezte, hogy sok inaktív jelent meg a munkaerőpiacon, jellemzően nők térnek vissza a munka világába. Van tehát potenciális munkaerő, de sokan családi körülményeik miatt nem vállalnak munkát, nekik a szociális szférával összehangoltan kell segíteni szerinte.
Az államtitkár reális célkitűzésnek tartja a 85 százalékos foglalkoztatottság elérését 2030-ra, és megjegyezte, hogy további tartalék van a 25 éven aluliak és a 64 év felettiek korosztályában.
Czomba Sándor a harmadik országból érkező munkaerő alkalmazását elkerülhetetlennek tartja, de szabályozott keretek között.
Fontos, hogy tudjuk, honnan, tudjuk, milyen munkakultúrával érkeznek, rálássunk a mozgásukra, ne dobbantódeszkának használják a magyar munkaerőpiacot.
Arról is beszélt, hogy közülük 50 ezer ukrán, több mint 5000 szerb munkavállaló, sokkal kevesebben érkeznek egyelőre távoli országokból és jellemzően a központi régióban dolgoznak. Számuk valószínűleg növekedni fog, a cél az, hogy szabályozott keretek között érkezzenek, ne dörömböljenek az ajtónkon – erősítette meg Czomba Sándor.
