A Matthias Corvinus Collegium (MCC) digitális jegybankpénzről szervezett konferenciáján Virág Barnabás, az MNB alelnöke is előadást tartott, egyúttal sajtóbeszélgetés keretében válaszolt többek között ezzel a fejlesztés alatt álló új eszközzel kapcsolatos kérdésekre is – írta a Napi.hu.
De mi is az a digitális jegybankpénz, amit az MNB bevezetne? Az alelnök szerint lényegében ugyanolyan fizetőeszköz lenne, mint a mai pénzek, csakhogy míg ma a pénz bárkinél lehet például készpénzben, addig a digitális pénz a jegybanknál lenne, tehát végső soron közvetve vagy közvetlenül mindenkinek ott kell, hogy legyen a számlája.
A digitális jegybankpénz tehát olyan eszköz lesz,
- amit a jegybank garantál, ugyanakkor
- bevezetése nem egyenlő az egyszintű bankrendszerrel, vagyis
- nem veszi át a jegybank a betétgyűjtés és a hitelezés szerepét, de
- óhatatlanul hatékonyan, a jelenleginél erősebben együtt kell működni a kereskedelmi bankoknak és a jegybanknak.
Mint kiderült, a részletek kidolgozása még a jövő kérdése, hisz a cél az, hogy ami most jól működik a bankrendszerben, az megmaradjon. A készpénz feltehetően kikerül a rendszerből, ha a digitális jegybankpénz veszi át a szerepet. Jelenleg Kína, az USA és az Európai Központi Bank foglalkoznak leginkább a fejlesztéssel. Nagy kérdés lesz, hogy ki valósítja meg először a projektet: ezt követően feltehetően sokan igyekeznek majd követni, hogy ne maradjanak le, ennyiből a kisebb jegybankoknak is célszerű felkészülten várni ezt az időpontot.
Az is elhangzott, hogy Jelenleg Kína, az USA és az Európai Központi Bank foglalkoznak leginkább a fejlesztéssel. Nagy kérdés lesz, hogy ki valósítja meg először a projektet: ezt követően a jegybankalelnök szerint feltehetően sokan igyekeznek majd követni, hogy ne maradjanak le, ennyiből a kisebb jegybankoknak is célszerű felkészülten várni ezt az időpontot.
Szóba került az is, hogy amikor tavaly a forint zuhant, az kiváltotta az euróba való lakossági menekülést, vagyis megingott a forintba vetett hit, spontán euróizáció zajlott. Mindez együtt kikényszerítette, hogy a jegybank igen komolyan lépjen fel, kiszélesítse a kamatfolyosót, magas effektív jegybanki kamatot alkalmazzon, biztosítsa közvetlenül az energiaimporthoz szükséges devizát és megemelje a kötelező tartalék mértékét. Ezek a lépések Virág Barnabás szerint hatékonyak voltak, a forint trendje megfordult, erősödésbe kezdett, a bizalom visszatért, miközben a külső tényezők is konszolidálódtak – az energiaárak visszatértek a két évvel ezelőtti szintekre. Mindez úgy véli, lehetővé teszi a monetáris lazítás megkezdését és az infláció csökkenésének függvényében a kamatcsökkentési ciklus lebonyolítását.
