A magyar energiaszegénység jelentősen meghaladja az uniós átlagot – hívja fel a figyelmet a brit Cambridge Econometrics nevű kutatócég. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. januári tanulmánya szerint a rossz állapotú épületállomány, a nem megfelelő szigetelés és az elavult fűtés miatt a magyar háztartások energiafelhasználásukból fűtésre-hűtésre a 64 százalékos uniós átlagnál jóval többet, nagyjából 72-74 százalékot fordítanak – olvasható a lapban.
A Cambridge Econometrics szerint emiatt a pazarló épületek korszerűsítésével nálunk a nyugat-európainál is nagyobb megtakarítás érhető el. Az érintett otthonok jelentős részét a jövedelmük átlag feletti arányát rezsire költő „energiaszegények” lakják. Így viszont nem marad pénzük lakásfelújításra.
Az EU kiemelt figyelmet fordít az energiaszegénység elleni küzdelemre. Ezek a források Magyarország számára is elérhetők. Ennek fejében a szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszert a jövőben kiterjesztik a lakóépületekre is.
A kutatóintézet szerint emiatt leginkább a kelet-közép európai háztartások fűtése drágulhat, aminek mértéke 2030-ig akár a 27 százalékot is meghaladhatja. Emellett 2030-ig az épületekre energetikai alapkövetelményeket vezetnének be, illetve energiatanúsítványokon alapuló elvárásrendszert is terveznek.
Mindezen terhek ellensúlyozására Kőműves Zsófia, a Cambridge Econometrics szenior elemzője kiszámítható és átgondolt támogatásokat javasol. A pazarló épületek hitelképes, átlagos jövedelmű lakói esetében nagy segítséget jelenthetnek az adókönnyítések, a kedvezményes hitelek vagy az – akár önerőt is igénylő – állagmegóvási, felújítási, vagy fűtéskorszerűsítési támogatás. Az energiaszegény háztartások esetében hatékonyabbnak véli a szociális alapú, jelképes önerőt igénylő támogatásokat. A legrosszabb állagú ingatlanokat pedig leghatékonyabban alacsony fogyasztású szociális bérlakásokkal lehetne kiváltani.
Hat év múlva jön az adó
Az Unió környezetvédelmi miniszterei tavaly júniusban járultak hozzá, hogy 2027-től a kereskedelmi, 2029-től pedig a magánépületekre is „kiterjesszék a szén-dioxid-kvótakereskedelmi rendszert”. Ez gyakorlatilag adó-jellegű tehernövekedést jelent a háztartások számára. Az új rendszer ugyanakkor bizonyos rászoruló társadalmi rétegekre az EU szerint is róhat túlzott anyagi terheket.
Támogatásukra a klímabevételek egy részéből, több tízmilliárd eurós kerettel, úgynevezett Szociális Klímaalapot hoznának létre. Az EU más csatornákon is biztosítana energiahatékonyság-növelési támogatást a hazai lakosság számára. Ezek az összegek viszont az Európai Bizottság és az Orbán-kormány közötti, politikai színezetű viták beláthatatlan ideig nem elérhetők.
