Gazdaság

Infláció: ennyit ér a Lidl, az Aldi és társaik rendkívüli lépése

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
Márciusban is mérséklődhetett az infláció Magyarországon, a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők egybehangzó állítása szerint a januári tetőzés után már a második egymást követő hónapban csökkenhetett az áremelkedések dinamikája. A Központi Statisztikai Hivatal szerdán teszi közzé a legfrissebb adatokat.

A portál elemzői konszenzusa szerint az infláció éves bázison – a februári 25,4 százalék után – ezúttal 24,8 százalékkal, míg havi alapon 0,6 százalékkal emelkedhetett, tehát ha nem is látványos a lassulás, de a folyamat megkezdődött, aminek egyértelmű jele, hogy a hazai kiskereskedelmi láncok az elmúlt két hónapban egymásra licitálva jelentették be az újabb és újabb akcióikat.

De nemcsak a boltok, a hatóságok is működésbe léptek, január óta folyamatosan vizsgálódik a fogyasztóvédelem és a Gazdasági Versenyhivatal. Hogy ennek köszönhető-e az egy-egy termék esetében megfigyelhető árzuhanás, nem tudni, de a verseny a nagy láncok között jól láthatóan beindult, amire nagy szükség van az infláció elleni harcban.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy érdemben lassulhatott az élelmiszerek drágulásának mértéke. Ez utóbbi szinte kézzel foghatóvá vált, ahogy az élelmiszerláncok egymásra licitálva próbáltak meg reklámot csinálni abból, hogy bizonyos élelmiszerek árát elkezdték csökkenteni. Egyelőre továbbra sem számolunk az élelmiszerek egészének körében negatív inflációval – mondta az elemző, hozzátéve, több mint egy éve nem látott alacsony szintre süllyedhetett a havi áremelkedés üteme, ráadásul a forint erősödése a tartós fogyasztási cikkek esetében hozhatott némi inflációs enyhülést. Megjegyezte, az Európai Központi Bank és az ING Bank euróövezetre, valamint Németországra vonatkozó kalkulációi szerint továbbra is magas lehet a profitvezérelt infláció hatása, ami semmiképpen sem segíti az importált infláció érdemi mérséklődését Magyarországon.

Az elemző szerint még az sem zárható ki, hogy az év végére egyes termékek esetében deflációt láthatunk,

mint például az élelmiszerek vagy a háztartási gáz- és áramárak esetében, amikor bekerülnek az indexbe a tavalyi magas bázisok.

Virovácz áprilistól még erőteljesebb lassulásra számít a bázishatások következtében. Hangsúlyozta, ha folytatódik a gyenge gazdasági teljesítmény és a belső kereslet zsugorodása, csökken a vállalatok átárazási ereje. Ezzel párhuzamosan lassulhat a havi ütemű infláció, és az előző évi, egyre magasabb bázis miatt egyre dinamikusabban csökkenhet a drágulás tempója, míg végül decemberre 10 százalék alá is süllyedhet a mutató – jelezte az elemző.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik