Hiába hangoztatja a kormány azt, hogy a nyugdíjak megőrzik a vásárlóértéküket, valójában a nyugdíjasok hitelezik a költségvetést – az e heti HVG részletesen levezeti, miként.
Tavaly például éves szinten 14 százalékkal nőttek a nyugdíjak, miközben az infláció egész éves átlagban is 14,5 százalékos volt, decemberre pedig már 24,5 százalékra ugrott fel. Sőt, mivel a nyugdíjat mindig utólag emelték fel az infláció épp becsült szintjére (januárban 5, júliusban további 3,9, novemberben pedig 4,5 százalékkal), a gyakorlatban a nyugdíjasok hitelezték a költségvetést – olvasható a cikkben. Hasonló volt a helyzet 2021-ben is, akkor három részletben, 4,8 százalékkal emelték a nyugdíjat, miközben az infláció 5,1 százalékos volt.
Ezen szépített kicsit a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj visszaépítése, de ez egyszeri összeg volt, nem épült be a havi nyugdíjba. Ráadásul az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozott infláció még magasabb is, tavaly például nem 14,5, hanem 15,2 százalék volt.
Hogy a nyugdíjasok tömegesen ne menjenek teljesen tönkre, a kormány központi árszabályozással segít. Így jön létre egy olyan feszültség a költségvetésben, hogy a rezsicsökkentési alap 2580 milliárd forintja már megközelíti az összes nyugdíjkiadásra szánt 5555 milliárdos keret felét. Vagyis ha nem ragaszkodnának ahhoz, hogy tízéves szinten tartsanak néhány energiaárat, a lap szerint bőven lehetett volna pénz arra, hogy a valóban rászorulókat támogassák.
