A Magyar Bankszövetség azt kifogásolta, hogy évente több mint 100 milliárd forintos kiesést okoz a bankszektornak az MNB azon döntése, amellyel április 1-jétől duplájára, 10 százalékra emeli a kötelező tartalékrátát, és annak negyedére nem fizet kamatot a bankoknak. A bankszövetség szerint az MNB döntése csökkenti a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességeit, újabb terhet jelent a szektornak, amelynek az extraprofitadó, a lakossági jelzáloghitel és a kis-és középvállalkozói (kkv) kamatstop, illetve az agrármoratórium már eddig is veszteséget okozott.
Pénteki közleményében a jegybank leszögezte: Magyarország stratégiai célja az elmúlt évtizedben újraindult gazdasági felzárkózás folytatása és egy fenntartható felzárkózási pálya megvalósítása. A legnagyobb veszélyt ezekre a célokra a háború mellett a gazdaságot sújtó magas infláció jelenti, a magas infláció megfojtja a gazdasági növekedést és a pénzügyi közvetítés normál működését. A gazdaságpolitika elsődleges feladata ezért az infláció minél gyorsabb letörése és az árstabilitás újbóli elérése – hangsúlyozták.
Az MNB kiemelte: az infláció legyőzéséhez a jegybank és a kormány erőfeszítései mellett a bankrendszer és a vállalkozások együttműködése is szükséges. Hozzátették, hogy az infláció leszorítása olyan nemzetgazdasági érdek, ami nélkül fenntartható hitelezés sem elképzelhető.
A kötelező tartalékrendszer átalakítása során az MNB a monetáris politikai célok mellett minden releváns pénzügyi stabilitási szempontot alaposan mérlegelt – hangsúlyozta a jegybank. A bankrendszer finanszírozása stabil és kiegyensúlyozott szerkezetű. A hazai bankok likviditási és tőke oldalról is olyan, historikus összevetésben kiemelkedő tartalékokkal rendelkeznek, amelyek bőséges fedezetet nyújtanak a hitelezési aktivitás fenntartásához – áll az MNB pénteki közleményében. Megjegyezték: ezt tovább erősíti, hogy a magyar bankszektort 2022-ben európai összevetésben is kimagasló jövedelmezőség jellemezte.
A jegybank közlése szerint a bankok a tartalékrendszer április 1-jétől hatályos szigorítása után is a hitelezésből adódó igény többszörösét kitevő, többezer milliárd forintos szabad likviditással rendelkeznek majd, miközben a szektor szabad tőkepufferének mértéke meghaladja az 1500 milliárd forintot.
Emlékeztetnek arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank, a kormány és a hazai bankok együttműködése a koronavírus-járvány rendkívüli időszakában egyszer már sikeresen megőrizte Magyarország stabilitását. A jelenlegi háborús körülmények között hasonlóan szoros együttműködésre van szükség, az inflációt megfékezése az árstabilitás elérése és a gazdasági felzárkózás eléréséhez. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntéseit csakis ezen nemzetgazdasági érdek motiválja, ezért a célok eléréséig minden az infláció letörését és a monetáris transzmissziót erősítő lépésre szükség van – hangsúlyozza az MNB reagálása.
