Gazdaság

Az élelmiszerinflációval hadakozik a versenyhivatal – 40 helyszínen csaptak le

Szigetváry Zsolt / MTI
Szigetváry Zsolt / MTI

Egyszerre 40 helyszínen csapott le a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – értesült lapunk piaci forrásból. Úgy tudjuk, élelmiszergyártó, beszállító és kereskedőcégeket érintett az akció, a tej- és tejtermékek, a zöldség és gyümölcs árak képzése volt a vizsgálódás fókuszában.

Megkérdeztük a GVH-t az összehangolt akcióról, illetve arról, igaz-e, hogy kartell, vagy legalábbis összehangolt árazás gyanúja merült fel. Nem cáfolták a helyszíni rajtaütést, de semmilyen konkrét részletet nem osztottak meg arra hivatkozva, hogy „a Gazdasági Versenyhivatal 2023. január 20-án bejelentett, a tej- és tejtermékeket érintő gyorsított ágazati vizsgálata folyamatban van, így erről a GVH nem közölhet információt. A gyorsított ágazati vizsgálat során a GVH a versenytörvény felhatalmazása alapján helyszíni kutatást (rajtaütést) tarthat.”

Viszont azt ígérik, hogy a gyorsított ágazati vizsgálat eredményei a vizsgálat lezárultával nyilvánosan megismerhetőek lesznek majd. A GVH szerint a folyamatban lévő eljárásaik eredményességét befolyásolhatja, ha erről információk jelennek meg a sajtóban.

Mi az a gyorsított ágazati eljárás?

A Telex cikkében azt írta, 2000 óta végez a GVH ágazati vizsgálatokat, amikor be szeretne avatkozni egy szektorba és mélyebben utánajárna a struktúrának és a kapcsolatoknak. Csakhogy egy ilyen vizsgálat időigényes, 1-1,5 éves. 2021 nyara óta azonban a pandémia miatt a GVH kapott egy mindössze 30 napos lehetőséget (igaz ez meghosszabbítható), amikor gyorsított eljárásban, bírósági felhatalmazás nélkül is kimehet a cégekhez.

 

Ez egy fókuszáltabb, nem az egész iparágra kiterjedő, csak néhány kérdésre összpontosító vizsgálat, amikor is az a cél, hogy az áru Magyarországra érkezése után a magyar ellátási láncban a hivatal megismerje az árképzést. Ennek része a helyszíni kutatás, a helyszíni interjúzás. Alapvetően a gyors adatgyűjtés azt célozza, hogy megállapítsa, indokolt, vagy nem indokolt-e az ágazatban az áremelés, vagy az inkább valamilyen versenyellenes magatartás következménye. A vizsgálat vége pedig egy jelentés, amely javaslatokat fogalmaz meg a piac összes szereplője számára, vagyis a fogyasztók, az iparági vállalatok, illetve a jogalkotók felé.

Mint korábban megírtuk, a versenyhivatal az elszálló élelmiszerinfláció miatt vizsgálja az élelmiszer-kiskereskedelmi piaci szektort, tisztázandó, hogy közre játszhat-e versenyjogsértés, vagy versenytorzulás az élelmiszerárak kiugró emelkedésében.

A versenyhivatal közleménye szerint hatósági eljárásban vizsgálja számos élelmiszeripari termék (különös tekintettel a hatósági ársapkás termékek helyettesítői, például egyes tejtermékek) esetében a hazai kereskedelemben tapasztalható üzleti gyakorlatokat. Az átfogó vizsgálatok feltérképezik, hogy torzulhatott, vagy korlátozódhatott-e a verseny ezen termékkörök kiskereskedelmi piacain vagy az értéklánc más szintjén, illetve felmerülhetett-e bármilyen jogsértés, amely versenyfelügyeleti eljárást alapozna meg a szektor valamely szereplőivel szemben.

A vizsgálat – többek között – kiterjed a legnagyobb hazai élelmiszer-kereskedelmi láncok árazási és értékesítési gyakorlatára. Ezen túl egyedi panaszok és piaci jelzések kivizsgálása is folyamatban van.

Ezt megelőzően a GVH tavaly november végén konzultáció-sorozatba kezdett, hogy tájékozódhasson az inflációval leginkább érintett piacok folyamatairól, illetve felhívja a gazdasági szereplők figyelmét a versenyjog betartásának fontosságára. A féléves konzultációsorozat első eseményén a Magyar Pékszövetséget fogadta.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik