A volt pénzügyminiszter, egyetemi tanár, közgazdász szerint nemcsak a háború, hanem – ahogy fogalmazott – nyakló nélküli, esztelen, felelőtlen túlköltekezés, a monetáris politika elkésett szigorító lépései is hozzájárultak ahhoz, hogy stagflációs helyzet alakult ki Magyarországon, vagyis amikor a növekvő infláció csökkenő gazdasági növekedéssel párosul – írta az Mfor.
A szakember szerint a kialakult stagflációs helyzetben a kormány rövid távon csak aközött választhat, hogy recesszióba nyomja bele az országot még nagyobb kamatemeléssel vagy a recessziótól való félelmében nem megy utána a kamatokkal az inflációnak, ami azt jelenti, hogy még nagyobb lesz az infláció. Most úgy látja, az inflációt elengedik.
A Magyar Nemzeti Bank szerinte azzal járult hozzá az infláció felpörgetéséhez, hogy túl sokáig túl nagy mértékben növekedett a pénzmennyiség és túl alacsonyan tartotta az irányadó kamatait.
Már három éve tudni lehetett, hogy az inflációs feszültségek gerjednek az országban, következésképpen már akkor szigorodó monetáris politikát kellett volna folytatni, most pedig kifejezetten restriktív lépésekre lenne szükség, ha a kormánynak valóban az lenne az érdeke és a célja, hogy megállítsa az inflációt
– mutatott az egyetemi tanár.
A kialakult helyzetért véleménye szerint a költségvetési politika is ugyanolyan mértékben felelős. Hozzátette, Magyarországon közel tíz százalékos GDP-arányos államháztartási hiány lenne, ha nem jutnánk hozzá az EU-s pénzekhez (6 ezer milliárd forintról van szó, ez a GDP 8-9 százaléka), szemben a kormány által várt 5 százalékos deficittel. Ez szerinte a nyakló nélküli, eszetlen, felelőtlen túlköltekezés eredménye.
De a jövedelempolitika is ludas, amely nem pusztán az állam, hanem a vállalatok oldaláról is emeli a béreket, olyan körülmények között, amikor az nem tükrözi a termelékenység és hatékonyság ezzel párhuzamos és arányos növekedését. Vagyis egy klasszikus bér-árspirál kialakulásával is szembenézünk, ami ugyancsak az inflációt tovább gerjesztő tényező.
A bankrendszer pedig azzal járul hozzá az infláció további növekedéséhez, hogy olyan túlhitelezésbe hajszolta bele a gazdaságot, amit most már láthatóan nem igazol vissza a piac.
Vagyis, amikor recesszióról beszélek, akkor vállalati csődök tömegét jelzem előre
– jelentette ki Bokros Lajos.
