A magyar gyümölcstermesztésben meghatározó szerepe van az almának. A gyümölcs termőterületek egyharmadán termesztenek almát, így az Európai Unió éves almatermésének 4-6 százalékát adják a magyar gazdák. Idén ez a részesedés csökkenni fog, hiszen a magyarországi visszaeséssel szemben az EU-ban az elmúlt 15 év harmadik legnagyobb termése, 12 millió tonna várható.
A kihívások kezelésénél érdemes kettéválasztani az étkezési almát és a léalmát, mivel a termesztés módjai különböznek a boltokba kerülő és a feldolgozóiparba, sűrítménynek szánt termékek között, leginkább gépesítés szempontjából.
A FruitVeB ügyvezetője szerint a kedvezőtlen időjárás ellen igazán csak fejlesztésekkel lehet védekezni, ám az üdítőkbe szánt gyümölcsök bevételéből szinte lehetetlen korszerű öntöző, fagyvédő berendezéseket vásárolni, tehát éppen a legnagyobb kockázatok ellen maradnak védtelenek a fák és válnak kiszolgáltatottá a gazdák is.
Kelemen Péter szerint a kiszámíthatatlanságból fakadóan egyre többen fontolgatják az iparágból való kilépést. Azt mondta, hogy a jelenlegi sűrítményexport-mennyiség fenntartásához létfontosságú lenne elérni a teljes gépesítést, amelyhez jelentős támogatásokra lenne szükség.
Összességében Kelemen Péter szerint jelen pillanatban az étkezési alma szegmensben nincs vészhelyzet, ugyanakkor a feldolgozóipari alapanyag-termesztés kilátásai „rendkívül aggasztóak”.
