Gazdaság

A diákmunkások zöme elfogadhatónak tartja a nettó 1150-1500 forintos órabért

Kummer János / 24.hu
Kummer János / 24.hu
A diák munkavállalók számára is a bérezés legfontosabb szempont, de nincsenek a valóságtól elrugaszkodott elvárásaik – derül ki az egyik iskolaszövetkezet országos, reprezentatív felméréséből.

A hazai fiatalok jellemzően iskolaszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát, a Meló-Diákkal több mint négyötödük került kapcsolatba. A társaság nemrégiben országos, reprezentatív felmérés keretében térképezte fel a fiatal generáció munkavállaláshoz való viszonyát – számolt be ifj. Vida Péter üzletágigazgató az április 28-án Kecskeméten megrendezett HR Festen.

A diákmunkánál is a pénz a fő motiváló erő, de az ifjú munkavállalók elvárásai nem irreálisak a felmérés készítői szerint:

  • az „elfogadható nettó órabér” szintjét 82 százalékuk 1150 és 1500 forint közé „lőtte be”,
  • a 2000 forintnál magasabb órabért csupán kevesebb mint 3 százalékuk tartotta reálisnak.

Az 1150 forint fontos határról azt érdemes tudni, hogy a 20 százalékos minimálbér-emelést követően 2022-től ennyi a minimális bruttó órabér, amely a 25 évnél fiatalabbak esetében egyúttal nettó is, hiszen ők – még jóval magasabb kereset esetében is – szja-mentességet élveznek.

A felmérés szerint a többség természetesen „jó dolognak” tartotta az szja-mentességet, 40 százalékuk egyenesen úgy nyilatkozott: az, hogy több marad a zsebében, több munkára sarkallja.

Az első a pénz

A fentiek fényében nem meglepő, hogy a diákmunka kiválasztásakor a  legtöbben (36 százalék) a bérezést tartják a legfontosabbnak. A további két „dobogós szempont” a megközelíthetőség és a széles munkaválaszték (mindkettő mintegy 20 százalék), a kollégák szakértelme pedig a  megkérdezettek 14 százalékánál számított döntőnek. A munkahely hírneve ugyanakkor úgy tűnik, nem nyom sokat a latban: a diák munkavállalók mindössze 3 százaléka jelölte meg a választás elsődleges szempontjaként.

A „két lábbal a földön álló” diákmunkás képe rajzolódik ki azokból a válaszokból is, amelyeket a kereset felhasználását firtató kérdésekre adtak. A válaszadók 30 százaléka iskolai kiadásokra, negyedük a lakhatás költségeinek fedezésére költi a diákmunkával
keresett pénzt, 18 százalékuk a családját támogatja, 37 százalékuk félre is tesz belőle (több választ is meg lehetett jelölni). Az „egyszeri”
kiadások körében a mobilitás a sláger: jogosítványra, autóra, motorra gyűjt a válaszadók 38 százaléka, de 27 százalékuk utazásra (is) költené a keresetét.

Szívesen dolgoznak suli mellett is

A diákmunkát sokan a szünidőhöz kötik, de a diákmunkások nem így látják, mintegy háromnegyedük szívesen dolgozna/dolgozik iskola mellett is. A válaszadók 40 százaléka 3–4 napot dolgozna hetente, 31 százalékuk csak 2 napot, a többiek nagyjából egyenlő arányban jelölték meg a két „végletet”, azaz a heti néhány órát, illetve az 5–6 napot.

A felmérés tapasztalatai szerint az irodai, az áruházi és a vendéglátós munkakörök a legnépszerűbbek. Ezek egyúttal a felmérést készítő cég által kínált leggyakoribb munkalehetőségek is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik