Kibertámadások, visszaélések, szivárgások sora mutatja, hogy a személyes vagy üzleti információkat károkozásra is fel tudják használni a rosszindulatú felek. Az adatkatasztrófák akár emberi sorsokat vagy cégeket dönthetnek romba, nem véletlen, hogy ezért megfelelő jogszabályi környezet és szabályozás szükséges a megfelelő kezelésükhöz. Az információ alapú világban már havi szinten több adat termelődik, mint korábban évtizedek alatt.
Az adatvédelem felelőssége több szinten jelentkezik. A cégek nem bánhatnak gondatlanul az ügyfeleik, vásárlóik, partnereik információival. Európában az általános adatvédelmi rendelet, a GDPR hivatott megvédeni az európai állampolgárok által megtermelt adatvagyont, mely elsősorban az emberek személyes életének digitális vetületét szeretné óvni, és a cégek számára is kijelöli a szükséges kereteket. A KKV-knek, vállalkozóknak az adatvédelem már ugyanolyan feladat, mint a bérszámfejtés, a biztosítás a könyvelés, és a hasonló, a működéssel együtt járó folyamatok.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az adatlopás busás pénzszerzési lehetőséget jelent a kiberbűnözőknek, akik jellemzően fejlett adathalász módszerekkel támadják a cégek biztonságtudatosság terén hanyag, vagy csak nem kellően felkészített dolgozóit.
Manapság jelentősen megnőtt többek közt a zsarolóvírusos támadások mennyisége is, amelyek ellen a hatékony megelőzés egyik módszere a biztonsági mentések rendszeres készítése. Érdemes arról is szót ejteni, hogy akár egyetlen óra leállás 8000 dolláros veszteséget is okozhat a vállalatoknak a Datto adatai szerint. Még aggasztóbb, hogy mire egy szervezet észreveszi, hogy adatszivárgás áldozata lett, átlagosan akár 206 napba is telhet. Az IBM 2020-as becslése szerint 2020-ban a kompromittált adatok súlyos pénzügyi veszteségeket okoztak, átlagosan 3,86 millió dollárt, tehát hosszútávon érdemes mindenképpen komolyan venni az adatvédelmet, mert a kiberbűnözők nem csak a napi működést akaszthatják meg, de számos módon élhetnek vissza a megszerzett információkkal, súlyos anyagi károkat okozva.
Felhőben biztonságosabb
A GDPR életbe lépésével a kis- és középvállalkozások feladatává vált, hogy megóvják az általuk kezelt adatok illetéktelenek birtokába való jutását. Ehhez elengedhetetlen, hogy infrastruktúra szintjén a megfelelő biztonsági funkciók, fejlesztések védjék a cég adatait, amiben jelentős segítséget nyújtanak a felhős tárhelyszolgáltatások. A szolgáltatók a tárolás mellett a biztonsági funkciókra is jellemzően nagy hangsúlyt fektetnek, ami pedig az adatvédelemben hatalmas segítség, így a hozzáférhetőség mellett a biztonság előnyét kínálják.
A felhőalapú tárolás általában megfizethetőbb, mivel a szolgáltatók az infrastruktúrájuk és a szolgáltatásaik költségeit sok vállalkozás között osztják fel. Ráadásul a felhőben sokkal kisebb rá az esély, hogy elvesznek a vállalkozásunk adatai, mivel az adatok biztonsági mentése több szerveren történik.
