Előző, novemberi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács ugyancsak 30 bázisponttal emelte, 2,1 százalékra az alapkamatot és bejelentette, hogy ismét elválasztja az egyhetes betét kamatát az alapkamattól. Azóta kétszer 40, majd kétszer 20 bázisponttal összesen 120 bázisponttal emelte az alapkamat fölé az egyhetes kamatot, amely így 3,3 százalékos volt a múlt héten.
Elemzők kedden 30-50 bázispontos kamatemelésre számítottak, megjegyezve, hogy ez nem jelent tényleges szigorítást, hiszen az egyhetes kamat lett az irányadó ráta, ugyanakkor üzenet a piacnak, hogy az MNB továbbra is kész lépni az infláció leszorítása érdekében.
A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon. (MTI)
November óta az egyhetes betéti kamat az irányadó eszköze az MNB-nek, ezért jóval fontosabb, hogy az elmúlt hetekben ezen az eszközén 120 bázispontot emelt a jegybank. A mostani alapkamat-emelés mindössze annyiból érdekes, hogy jelzi a piacnak: a jegybank az egyhetes betét esetében is további emelésekre készül. A kétféle kamat elvileg bármikor, bármilyen mértékben eltérhet egymástól, hiszen az alapkamat egy kiüresedett, jelentőségét veszített konstrukció, de a jegybank már jelezte, hogy előbb-utóbb normalizálja az eszköztárát és ismét egybeolvadhat két kamat. Ezt a szándékot szimbolizálja, hogy nem hagyja őket nagyon eltávolodni egymástól – kommetálta a döntéseket a Portfolio.hu.
