Magyarországon a szegényebb települések lakói rövidebb ideig élnek és ezek az egyenlőtlenségek nőttek az elmúlt évtizedekben. Ezért az elkerülhető halálokok felelősek. Az elkerülhető halálozáshoz vezető betegségek összefüggenek az egészségügyi ellátórendszerhez való rosszabb hozzáférésével és az ellátások alacsonyabb szintű igénybevételével – írta a Telex Defacto blogján saját tanulmányára hivatkozva.
Megállapították például, hogy a leggazdagabb településeken 7 évvel hosszabb hátralévő élettartamra számíthatnak a 45 éves férfiak és 4,5 évvel hosszabb élettartamra a 45 éves nők, mint a legszegényebb településeken. Európai összehasonlításban ez azt jelenti, hogy a legszegényebb településeken lakó 45 éves férfiak várhatóan kevesebb ideig fognak élni, mint az átlagos belarusz férfi, míg a leggazdagabb településen lakó férfiak majdnem annyi ideig, mint az átlagos német férfi.
Ha kiszűrték az elkerülhető halálokok miatti különbségeket, akkor sokkal kisebbek lettek az eltérések a szegény és a gazdag települések között a 45 éves korban várható hátralévő élettartamban. A férfiak körében a legszegényebb és a leggazdagabb települések közötti különbség 7 évről 3 évre csökken, a nők körében pedig 4 évről 2 évre. Vagyis a várható élettartamban mutatkozó különbségek legalább felerészben elkerülhető halálokok számlájára írhatók. Ez az eredmény azt sugallja, hogy megfelelő egészség- és társadalompolitikával csökkenthető a települések közti egyenlőtlenség – írták.
Azt is megnézték, a különbségek hogyan változtak két évtized alatt. Jelentősen nőtt a 45 éves korban várható élettartam a szegényebb és a gazdagabb településeken is. A legszegényebb településeken a férfiak körében 22 évről 26 évre, a nők körében 31 évről 33 évre. A leggazdagabb településeken a férfiak körében 28 évről 33 évre, a nők körében 33 évről 37 évre. Míg 1991 és 1996 között kevesebb, mint 6 év volt a különbség a legszegényebb és a leggazdagabb településeken élő 45 éves férfiak életkilátásai között, 2011 és 2016 között már majdnem 7 év. A nők körében ugyanez a különbség 2 évről 4,5 évre nőtt.
A Defacto szerint az eredmények alátámasztják, hogy a mindenkori kormánynak komoly felelőssége van az ilyen mértékű területi egyenlőtlenségek csökkentésében, mert minden emberélet ugyanannyira számít.
