A Fidesz-kormány egyik leginkább vitatott lépése a nyugdíjrendszer 2012-es átalakítása volt: ekkor szüntették meg az úgynevezett svájci indexálást, ami azt jelentette, hogy a nyugdíjak éves emelkedését kizárólag az inflációhoz kötötték, a bérnövekedést pedig nem veszik figyelembe. Emiatt szakadtak el egymástól a fizetések és a nyugdíjak az elmúlt 10 évben – emlékeztetett a Napi.hu. A lap megbízta a Pulzus Kutatót, mérjék fel, hogyan gondolkodnak ma az emberek erről a kérdésről.
A kutatás arra jutott, hogy
- a magyarok 53 százaléka térne vissza a svájci indexáláshoz, vagyis a többség azt tartaná helyesnek, ha a nyugdíjemelésnél fele-fele arányban vennék figyelembe az inflációt és a nettó keresetek alakulását,
- 21 százalékuknak megfelel a mostani szabályozás is, míg
- 19 százalék úgy nyilatkozott, hogy csak a nettó keresetek alakulásához kötné a nyugdíjakat. (Az elmúlt időszakban ez utóbbi lett volna a legjobb a nyugdíjasok számára, ugyanakkor tény, hogy ennek van kockázata is.)
- A válaszadók 7 százaléka más mutatót használna.
A lap emlékeztet, hogy Farkas András nyugdíjszakértő korábbi számítása szerint ha 2015-től svájci indexálás lett volna, akkor 2020-ban az átlagnyugdíj több mint 175 ezer forint lett volna. Tavaly ezzel szemben 142 ezer forint volt az átlagnyugdíj.
