Berecz Valter / 24.hu
Gazdaság

A forint volt a legpocsékabb valuta Közép-Európában tavaly

A koronavírus-válság miatt 2020-ban a csodák éve érkezett el a tőkepiacokon, egyes termékek soha nem látott magasságokba vagy mélységekbe értek. A devizapiacon is hektikus év volt, olyan devizák is megsínylették a válságot, amelyekről korábban nem is gondoltuk volna – olvasható az Árfolyamtudós.hu oldalon.

Az egyik, sokak számára meglepetést okozó deviza az amerikai dollár volt, amely válságos időkben sokszor menedékként szolgál. Ide áramlik, például amerikai kötvényekbe, azok pénze, akik biztonságos kikötőt keresnek. A dollár esése volt a nemzetközi devizapiacok talán legfontosabb folyamata.

Ennek persze megvan a logikus oka, leginkább az, hogy a világban talán a legnagyobb mértékben az Egyesült Államokban nőtt a forgalomban lévő pénz mennyisége, a költségvetési hiány. Eközben a kamatokat, az állampapírok hozamszintjét is mélyre nyomta le a jegybank szerepét betöltő Fed és a piac. Így nem csoda, hogy tavaly több mint hét százalékkal csökkent az úgynevezett dollárindex (DXY). Ez a dollár értékét egy devizakosárhoz képest ábrázolja.

Erősödő euró

Az euró tavaly alapvetően erősödő pályán mozgott, az euróindex (EXY) 11,7 százalékkal emelkedett az év során. Ezért nem meglepő, hogy csak pár devizának sikerült erősödni az euróhoz képest. Számos deviza pedig százalékban kétszámjegyű mértékben értékelődött le a közös európai pénzzel összehasonlítva.

Infláció és nyersanyagkitettség

A leggyengébb láncszemnek olyan országok devizái bizonyultak, ahol vagy nagyon magas az infláció, vagy nagyon magas a nyersanyag-kitettség. Vagy mindkettő. Ilyen például az argentin peso, amelyből 54 százalékkal többet kellett adni egy euróért az év végén, mint az év elején.

Az erősen gyengülő devizák között van a brazil reál, aminek lehet oka az ország erős kitettsége olyan nyersanyagoknak, mint a kőolaj, vagy az annak helyettesítésére is használt etanol (és cukor). Ráadásul az országot a koronavírus is alaposan telibe találta, a leginkább fertőzött területek egyike. A következő helyen a török lírát látjuk, amely nem a nyersanyagok miatt szenved, de szintén magas inflációval, döcögő gazdasággal és számos politikai problémával terhelt.

Pocsékul teljesített a forint

Ami a forintot illeti, a kelet-közép-európai térségben ez volt a leginkább gyengülő valuta, 9,5 százalékkal több forintot kellett év végén adni egy euróért, mint egy évvel korábban. (A csúcs néhány fillér híján 370 forintos euró volt.) A lengyel zloty csak mintegy hét százalékkal értékelődött le, a cseh korona hárommal, az aktívabban menedzselt román lej pedig kevesebb, mint kettővel.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.