Áprilisban tizenöt magyar közgazdász azt javasolta a kormánynak, hogy a koronavírus-járvány nyomán kibontakozó gazdasági válság kezelésekor közvetlen költségvetési juttatásokkal törekedjen a munkahelyek megőrzésére, a szociális válság kezelésére. Szerintük csak találgatni lehet, hogy az Orbán-kormány a Romániától az Egyesült Államokig húzódó konszenzussal ellentétben miért nem a legnehezebb helyzetbe kerülteknek segített, de az eredmény ismert: a térségben a magyar gazdaság esett vissza a legnagyobb mértékben, a második negyedévben 13,6 százalékkal. Mindeközben megugrott az infláció, különösen a létszükségleti cikkek árai nőttek, például az élelmiszereké. A visszaesés a legrosszabb helyzetben élőket sújtja a legnagyobb mértékben – írják most, majd részletesen is elemzik az elmúlt hónapok válságkezelését.
- A kormány alig költött a munkahelyek megőrzésére, a kisebb cégek és munkavállalóik támogatására. Emiatt tömegesen vesztették el az emberek a munkájukat vagy kénytelenek azóta is jelentősen csökkentett bérekért dolgozni. A munka nélkül maradók egy jelentős része semmilyen támogatást nem kap az államtól.
- A válság következtében tömegesen kerülnek a szegénységi küszöb alá eddig stabil megélhetéssel rendelkező emberek. A bevezetett intézkedések közül szinte teljesen hiányoznak a tömeges elszegényedést enyhítő lépések.
- A válságkezelésre költött összegek jelentős részben néhány rosszul kiválasztott iparágba, illetve gyakran kormányközeli üzletemberek cégeibe kerültek. Az elhúzódó koronavírus válság miatt az idegenforgalomba fektetett százmilliárdok más területeken sokkal jobban hasznosulhatnának. Jelentős összegek mentek el értelmetlen propagandára.
- A kormány nem ad naprakész tájékoztatást a munkanélküliség alakulásáról, a visszaesés területi és elosztási hatásai, a bércsökkentések mértéke, a bevezetett programok hatásai ma sem ismertek.
Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel, Riecke Werner, Scharle Ágota és Vértes András ezután a válságkezelés javítása érdekében a következőket javasolja:
- a bevezetett bérgarancia program bővítése, hozzáférésének egyszerűsítése és átláthatóvá tétele.
- A munkakeresési járadék időtartamának meghosszabbítása 6 hónapra és az aktív munkaerőpiaci programok jelentős megerősítése.
- A növekvő szegénységet érdemben és célzottan kezelő programok bevezetése, például a családi pótlék érdemi emelése.
- A rosszul célzott, pazarló és korrupciós kockázatokat tartalmazó támogatási programok kivezetése, a megtakarított források átcsoportosítása az érdemi válságkezelésre. A kis-és közepes vállalkozások támogatása, stabilitásának elősegítése a terhek csökkentésével, az EU támogatásokat felhasználó valós és differenciált fejlesztési programokkal.
- A gazdasági és szociális helyzettel kapcsolatos valós és részletes számok rendszeres közzététele átlátható formában. A kormány haladéktalanul alakítson ki egy olyan adatfelvételi és -szolgáltatási rendszert, amely a gazdasági és munkaerőpiaci helyzet alakulását hitelt érdemlően képes bemutatni.
Végül megjegyzik, a szolidaritás nem merülhet ki egyes ágazatok ötletszerű megadóztatásában és más ágazatok nagymértékű támogatásában. A jelenlegi rendszer nyerteseinek – a társadalom legfelső rétegeinek – érdemi szerepet kell vállalniuk a válságkezelés terheiben.
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a győri Audi-gyárban 2020. június 15-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
