Gazdaság koronavírus

Alaposan letérdeltette a magyar vállalkozásokat a koronavírus

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) a hazai vállalkozások üzleti tevékenységét akadályozó tényezőket, valamint a vállalatok koronavírus-járvány gazdasági hatásaira adott reakcióit, válságkezelési eszközeit és az állami intézkedések alkalmazását vizsgálta. 2020 áprilisában összesen 2891 hazai vállalkozást kérdeztek meg a témában.

A válaszok alapján megállapítják, hogy míg az elmúlt négy adatfelvétel (2018. október, 2019. április, 2019. október és 2020. április) során kivétel nélkül a munkaerő- és szakemberhiány volt a leggyakrabban megnevezett üzleti tevékenységet akadályozó tényező, addig 2020 áprilisában a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedések következtében ezt megközelítette a kereslethiány.

A válaszadók szerint pedig a következő fél évben már ez lesz az elsőszámú üzleti tevékenységet akadályozó probléma.

A vállalkozások 87 százaléka számolt be arról, hogy a járvány gazdasági hatásai kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják a cég működését: ötödük szerint a járvány közepes hatással volt a vállalkozás tevékenységére, több mint harmaduk viszont úgy vélte, jelentősen akadályozza a működést.

A cégvezetők több mint fele szerint a járvány jelentős negatív hatása a kereslet csökkenése, illetve a cég olyan tevékenységet végez, melyet nem lehet otthoni munkavégzéssel ellátni, minden harmadik válaszadó pedig arról számolt be, hogy azok a vállalkozások, melyeknek beszállítóként dolgoznak, csökkentették a megrendelés-állományt. A megkérdezettek negyede a rendezvények betiltását és a rövidített nyitvatartást, ötöde pedig a csökkenő exportot is megnevezte negatív hatásként.

A válaszadókat arra is megkérték, mondják meg, melyek azok a cégen belüli válságkezelési eszközök, melyeket már alkalmaztak, melyek azok, melyeket még nem alkalmaznak, de a jövőben tervezik a bevezetésüket, és melyek azok, melyeket sem most, sem a későbbiekben nem szeretnének alkalmazni. A válságkezelési stratégiák közül kiemelkedik a kiadások csökkentése, ezt követi sorrendben a likviditás javítása, az üzleti szolidaritás és a piaci pozíciók stabilizálása, javítása, átalakítása, ami egyértelműen jelzi, hogy a vállalkozások a gyors eredményeket ígérő, tűzoltó-jellegű intézkedéseket lépték meg elsőként.

Az öt leggyakoribb, már alkalmazott eszköz az egyéb, máshova nem sorolható költségek csökkentése (a cégek 46 százaléka alkalmazta), a beruházások lassítása és halasztása (29 százalék), a részmunkaidő vagy rövidített munkaidő bevezetése (22 százalék), a rövid távú finanszírozás biztonságának javítása például banki hitelek meghosszabbításával, hitelfizetési moratórium kihasználásával (23 százalék), valamint a bérek és juttatások emelésének halasztása, esetleg csökkentésük (20 százalék).

Az állami segítségekről is kérdezték a vállalkozókat

A 2020. áprilisi adatfelvétel idején már bevezetett, vizsgált állami intézkedések közül legnagyobb arányban (25 százalék) a hitelfizetési moratórium érintette a cégeket. A járulékfizetési kötelezettség felfüggesztése és az adófizetési kötelezettség felfüggesztése a válaszadók mintegy ötödét érintette. A vállalatok alig ötöde tartotta nagyrészt elégségesnek április folyamán az állami gazdasági intézkedéseket, 35 százalék válaszolt úgy, hogy kis mértékben tartja elegendőnek ezeket, míg a relatív többség (40 százalék) egyáltalán nem tartotta elegendőnek az adatfelvételt megelőzően bevezetett eszközöket. A cégek több mint kétharmada ítélte meg úgy, hogy az állami intézkedések kiterjesztése szükséges további ágazatokra is, valamint, hogy szükséges lenne bevezetni az – adatfelvétel idején még csak tervezett, illetve részleteiben nem ismert – állami bértámogatást, a bérek részleges állami átvállalását.

Kiemelt kép: Mintavevő szakember. Fotó: Marjai János / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik