A Magyar Tudmányos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének két kutatója, Kónya István és Köllő János a Google-keresések alapján becsülte meg, mekkora munkanélküliséget okozhatott a koronavírus-járvány. Azt találták, hogy március végén és április elején a „munkanélküli segélyen” kívül számos más, a munkanélküliséggel kapcsolatos keresőszóra is (állásidő, munkanélküli járadék, álláskeresési, segély, munkanélküli regisztráció) jelentős volt a növekedés a Google Trends idősoraiban, legtöbbször nagyobb, mint a 2008-2010-es válságban.
A nyilvántartott munkanélküliek és a Google-keresések kapcsolatát figyelembe véve úgy becsülik, hogy
A kutatók szerint azonban még ennél is magasabb lehet azok száma, akik elveszítették az állásukat. Számosan lehetnek ugyanis, akik ugyan munka és jövedelem nélkül maradtak, de nem regisztráltatják magukat és nem keresnek aktívan állást, hanem a munkahelyük újranyitására várnak. Közülük sokan (zenészek, színészek, sportolók, szakácsok, és a többi) olyan speciális szakismeretekkel rendelkeznek, melyeket a teljesen bezárt ágazatukon kívül sehol sem lehet hasznosítani.
Arról sem feledkezhetünk meg a kutatók szerint, hogy a súlyosan érintett ágazatok egy részében magas a nem standard, alkalmi, szerződéses és szürke- vagy feketefoglalkoztatás aránya, sokan nem tudják összegyűjteni a munkanélküli járadékhoz szükséges szolgálati időt. Megjegyzik, mindez nem magyar sajátosság.
Hogy hány állás szűnt meg valójában, arról még nincsenek pontos számok, hiszen a regisztrált munkanélküliségre vonatkozó adatok csak jelentős késéssel kerülnek nyilvánosságra. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak (NFSZ) a március 20-i „zárónapra” vonatkozó, ellenőrzött adatai például csak május elején jelentek meg, a KSH Munkaerőfelmérés (MEF) második negyedévi adatai – melyek a munkaidőre, az állásvesztésre és álláskeresésre vonatkozó információkat is tartalmaznak – pedig csak júniusra várhatók, amennyiben a kérdezést nem hiúsítják meg a járványügyi korlátozások.
Kiemelt kép: Gettyimages.com
