A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az év elején összesen 1,6 milliárd forintnyi bírságot szabott ki hét egészségügyi berendezéseket gyártó és forgalmazó cégre, köztük a Siemens, a Philips és a GE magyar vállalataira. A január 3-án közzétett határozat közel négyéves vizsgálatot zárt le. A GVH emberei 2016-ban több mint húsz cégre csaptak le, egyidejű házkutatásokkal gyűjtötték be a valaha volt legnagyobb magyar CT- és MRI-beszerzés dokumentációit. A GVH a Siemensről és társairól megállapította, hogy egy kormányzati kapcsolataira hivatkozó magánszemély közreműködésével kartellt hoztak létre a 46 milliárd forint összértékű EU-s pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokban.
A GVH megfogalmazása szerint a cégek
felosztották egymás között a Környezet és Energia Program (KEOP) keretében kiírt közbeszerzéseket, ami versenykorlátozó magatartásuk miatt az egyik legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek minősül.
A kartellezés egyik főkolomposának tartott Siemens Healthcare Kft. 256 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot kapott. Csak azért ennyit, mert a vizsgálat során tanúsított együttműködő magatartása miatt a GVH több tételben csökkentette a büntetést. Az eljárás végére az összeadódó kedvezmények 70 százalékkal mérsékelték a bírságot, vagyis eredetileg 850 millió forint körüli összeget akart kiszabni a versenyhivatal. A bírság mérséklése érdekében egyébként a cég maga is elismerte, hogy jogsértést követett el.
A GVH pénzbírságánál is súlyosabb csapás a vállalkozásoknak, hogy három évig nem indulhatnak közbeszerzési eljárásokon sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként. Az eltiltás komoly bevételkiesést okozhat a kereskedőcégeknek. Azonban mentesülhet az eltiltás alól az a vállalkozás, amelyik a Közbeszerzési Hatóság előtt úgynevezett öntisztázó eljárást kezdeményez maga ellen. A Siemens Healthcare kezdeményezett, és sikerrel járt.
A GVH január elején közzétett vizsgálati eredményei szerint egy teljes nyilvántartást találtak a Siemens Zrt.-ből kivált, és az egészségügyi ágazatra specializálódott Healthcare Kft.-nél a a KEOP-tenderek felosztásáról, és az is kiderült, hogy a cég képviselői részt vettek a pályázatokról szóló titkos találkozókon. A GVH végül a cég terhére rótta, hogy az összejátszás miatt magasabb lett a kórházaknak beszerezett diagnosztikai eszközök ára.
A Siemens-cég azzal érvelt a hatóság előtt, hogy az árképzés a KEOP-tenderek esetében ugyanazt a belső, a németországi anyacég által meghatározott eljárást követte, mint minden más közbeszerzés esetében, így az ajánlatok nem tartalmaztak a szokásosnál nagyobb nyereséget. Azt is állították, hogy az ajánlatkérők is tudatában voltak a GVH által feltárt és elítélt összejátszásnak, ám a kórházaktól egyetlen kártérítési igény sem érkezett.
A Siemens Healthcare magyarázata szerint nem az extraprofit miatt mentek bele a háttér-megállapodásokba, hanem azért, mert
a magát kormányzati szereplő képviselőjeként feltüntető személy által felajánlott koordináció látszott kizárólag lehetővé tenni azt, hogy a rendkívül rövid idő (két-két és fél hónap) alatt párhuzamosan lefuttatandó nagyszámú (közel 100) tender eredményes legyen.
A Közbeszerzési Hatóság a február 10-i dátummal meghozott határozata szerint az elmúlt hónapban megpróbálták tisztázni, hogy az uniós források felhasználása során érte-e kár az Európai Unió, illetve a magyar állam költségvetését. A hatóság által megkeresett Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) azt közölte, hogy a kórházi beszerzések kapcsán nem folytatott le vizsgálati eljárást. A magyar oldalról megkeresett Innovációs és Technológiai Minisztérium pedig arról adott tájékoztatást, hogy a Miniszterelnökség közbeszerzés-felügyeleti főosztálya ellenőrizte ugyan a diagnosztikai gépek tendereit, de az árak miatt nem kellett beavatkoznia.
Ezek után a hatóság arra jutott, hogy mivel a GVH nem számszerűsítette, hogy a jogsértések során ki milyen előnyöket érhetett el, elfogadja a Siemens érvelését.
Tekintettel arra, hogy a kérelmező nyilatkozatával ellentétes információ, illetve dokumentum nem jutott a hatóság tudomására a vizsgálat során, a hatóság elfogadta kérelmező nyilatkozatát
– áll az indoklásban.
Az Index csütörtöki cikke szerint azonban a kórházi berendezések óriási összegű beszerzése idején a cégek a többi kartellhez hasonlóan automatikusan emelhették az árakat. Ökölszabályként elmondható, hogy az ilyen kartellek legalább 10 százalék pluszt jelentenek a kartellezőknek, de a 10 százalékot a versenyjogi szakirodalom nagyon konzervatív becslésnek tartja – írta a lap egy szakértőre hivatkozva. Ez azt valószínűsíti, hogy a Közbeszerzési Hatóság véleményével szemben történhetett károkozás, a kórházak pedig, ha akarnák, a GVH döntésére támaszkodva kártérítési perekben visszaszerezhetnék ezt a pénzt.
Kiemelt kép: DPA / AFP
