Gazdaság

Kartellezésért megabüntetést kapott a Siemens-cég, heteken belül megbocsátottak neki

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az év elején összesen 1,6 milliárd forintnyi bírságot szabott ki hét egészségügyi berendezéseket gyártó és forgalmazó cégre, köztük a Siemens, a Philips és a GE magyar vállalataira. A január 3-án közzétett határozat közel négyéves vizsgálatot zárt le. A GVH emberei 2016-ban több mint húsz cégre csaptak le, egyidejű házkutatásokkal gyűjtötték be a valaha volt legnagyobb magyar CT- és MRI-beszerzés dokumentációit. A GVH a Siemensről és társairól megállapította, hogy egy kormányzati kapcsolataira hivatkozó magánszemély közreműködésével kartellt hoztak létre a 46 milliárd forint összértékű EU-s pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokban.

A GVH megfogalmazása szerint a cégek

felosztották egymás között a Környezet és Energia Program (KEOP) keretében kiírt közbeszerzéseket, ami versenykorlátozó magatartásuk miatt az egyik legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek minősül.

A kartellezés egyik főkolomposának tartott Siemens Healthcare Kft. 256 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot kapott. Csak azért ennyit, mert a vizsgálat során tanúsított együttműködő magatartása miatt a GVH több tételben csökkentette a büntetést. Az eljárás végére az összeadódó kedvezmények 70 százalékkal mérsékelték a bírságot, vagyis eredetileg 850 millió forint körüli összeget akart kiszabni a versenyhivatal. A bírság mérséklése érdekében egyébként a cég maga is elismerte, hogy jogsértést követett el.

A Siemens Healthcare Kft.-nek mégsem kellett sokáig viselnie a rekordösszegű büntetéssel záruló eljárás jogi következményeit sem. Alig több mint egy hónap alatt kijárta, hogy  hivatalosan „megbocsássanak” neki.

A GVH pénzbírságánál is súlyosabb csapás a vállalkozásoknak, hogy három évig nem indulhatnak közbeszerzési eljárásokon sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként. Az eltiltás komoly bevételkiesést okozhat a kereskedőcégeknek. Azonban mentesülhet az eltiltás alól az a vállalkozás, amelyik a Közbeszerzési Hatóság előtt úgynevezett öntisztázó eljárást kezdeményez maga ellen. A Siemens Healthcare kezdeményezett, és sikerrel járt.

A GVH január elején közzétett vizsgálati eredményei szerint egy teljes nyilvántartást találtak a Siemens Zrt.-ből kivált, és az egészségügyi ágazatra specializálódott Healthcare Kft.-nél a a KEOP-tenderek felosztásáról, és az is kiderült, hogy a cég képviselői részt vettek a pályázatokról szóló titkos találkozókon. A GVH végül a cég terhére rótta, hogy az összejátszás miatt magasabb lett a kórházaknak beszerezett diagnosztikai eszközök ára.

A cég azonban – a jelek szerint a Közbeszerzési Hatóság számára hihetően – bizonyította, hogy jogsértő magatartásával nem okozott kárt, azaz nem rövidítettek meg senkit.

A Siemens-cég azzal érvelt a hatóság előtt, hogy az árképzés a KEOP-tenderek esetében ugyanazt a belső, a németországi anyacég által meghatározott eljárást követte, mint minden más közbeszerzés esetében, így az ajánlatok nem tartalmaztak a szokásosnál nagyobb nyereséget. Azt is állították, hogy az ajánlatkérők is tudatában voltak a GVH által feltárt és elítélt összejátszásnak, ám a kórházaktól egyetlen kártérítési igény sem érkezett.

A Siemens Healthcare magyarázata szerint nem az extraprofit miatt mentek bele a háttér-megállapodásokba, hanem azért, mert

a magát kormányzati szereplő képviselőjeként feltüntető személy által felajánlott koordináció látszott kizárólag lehetővé tenni azt, hogy a rendkívül rövid idő (két-két és fél hónap) alatt párhuzamosan lefuttatandó nagyszámú (közel 100) tender eredményes legyen.

A Közbeszerzési Hatóság a február 10-i dátummal meghozott határozata szerint az elmúlt hónapban megpróbálták tisztázni, hogy az uniós források felhasználása során érte-e kár az Európai Unió, illetve a magyar állam költségvetését. A hatóság által megkeresett Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) azt közölte, hogy a kórházi beszerzések kapcsán nem folytatott le vizsgálati eljárást. A magyar oldalról megkeresett Innovációs és Technológiai Minisztérium pedig arról adott tájékoztatást, hogy a Miniszterelnökség közbeszerzés-felügyeleti főosztálya ellenőrizte ugyan a diagnosztikai gépek tendereit, de az árak miatt nem kellett beavatkoznia.

Ezek után a hatóság arra jutott, hogy mivel a GVH nem számszerűsítette, hogy a jogsértések során ki milyen előnyöket érhetett el, elfogadja a Siemens érvelését.

Tekintettel arra, hogy a kérelmező nyilatkozatával ellentétes információ, illetve dokumentum nem jutott a hatóság tudomására a vizsgálat során, a hatóság elfogadta kérelmező nyilatkozatát

– áll az indoklásban.

Az Index csütörtöki cikke szerint azonban a kórházi berendezések óriási összegű beszerzése idején a cégek a többi kartellhez hasonlóan automatikusan emelhették az árakat. Ökölszabályként elmondható, hogy az ilyen kartellek legalább 10 százalék pluszt jelentenek a kartellezőknek, de a 10 százalékot a versenyjogi szakirodalom nagyon konzervatív becslésnek tartja – írta a lap egy szakértőre hivatkozva. Ez azt valószínűsíti, hogy a Közbeszerzési Hatóság véleményével szemben történhetett károkozás, a kórházak pedig, ha akarnák, a GVH döntésére támaszkodva kártérítési perekben visszaszerezhetnék ezt a pénzt.

Nem örökre szól

Az öntisztázó cégek sem úszhatják meg a további szigorú ellenőrzést. A Közbeszerzés Hatóság cikkünk megjelenése után jelezte: a közbeszerzési törvény és európai uniós irányelv is kimondja, hogy ha egy céget jogerősen eltiltanak a közbeszerzésektől, az nem örökre szól, azaz a cég tisztázhatja önmagát. A Közbeszerzési Hatóság pedig köteles lefolytatni az öntisztázással kapcsolatos hatósági eljárást, amely a törvény által szigorúan szabályozott folyamat, ami után engedhető csak vissza a vétkes a közbeszerzési piacra.

A közbeszerzési törvény egyértelműen meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket a kérelmezőnek teljesítenie kell a sikeres öntisztázás, azaz a megbízhatósága megállapítása érdekében. Első, hogy az okozott kárt megtéríti, illetve erre vonatkozó, megfelelő határidővel történő kötelezettséget vállal. Továbbá aktív együttműködik az eljáró hatóságokkal (pl. egy kartell miatti kizáró ok esetén bizonyítandó a korábbi versenyfelügyeleti eljárásban a GVH-val való aktív együttműködés), és megfelelő technikai, szervezeti, személyi intézkedéseket hoz, amelyek alkalmasak a további jogsértések elkerülésére. Ha egy cég sikeresen tisztázza önmagát, akkor sem nyugodhat meg, hiszen továbbra is számítania kell a Közbeszerzési Hatóság fokozott és ismételt ellenőrzéseire.

Kiemelt kép: DPA / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.