Gazdaság

Orbán: A magyart bántja, ha a cseheknek jobban megy

Az európai bizottsági pozíciók szétosztása alapján megállapítható, hogy a visegrádi négyek (V4) ereje megnőtt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Prágában, miután részt vett a V4-ek és nyugat-balkáni államok csúcstalálkozóján.

A V4-ek két európai bizottsági alelnököt is adhatnak, hívta fel a figyelmet a kormányfő, aki a szlovák alelnök, Maros Sefcovic leendő portfólióját tartja a legfontosabbnak, neki kell ugyanis „beállítania” az Európai Bizottság és az Európai Parlament együttműködését, amelyben egyébként a legtöbb európai ügy akad el.

Örömét fejezte ki továbbá, hogy a magyar biztosjelölt, Trócsányi László „olyan szép és nagy feladatot” menedzselhet, mint az Európai Unió bővítése. Trócsányi László volt alkotmánybíró és igazságügyi miniszter érti a bővítés bonyolult aspektusait, majd reményét fejezte ki, hogy a jelölt meg is fogja kapni a szükséges támogatást.

A miniszterelnök az unió bővítéséről szólva úgy fogalmazott: ha az EU nem aludt volna el, és már korábban felvette volna tagjai közé Észak-Macedóniát, Montenegrót és Szerbiát, akkor ma nem lenne sok millió illegális migráns Nyugat-Európában.

„A balkáni útvonalat meg tudtuk volna védeni közösen”, ám a Görögország és Magyarország közötti teret „gazdátlanul” hagyták, ami elfogadhatatlan, ezért

azt a teret ki kell tölteni, az ott lévő országokat fel kell venni, és akkor meg tudja védeni magát az EU.

Megjegyezte: az EU-tag Románián keresztül nem érkeztek migránsok az EU-ba; „ott jöttek, ahol nem tagállamok helyezkedtek el”, és azután Magyarországnál kellett feltartóztatni őket.

Orbán Viktor úgy összegzett, az elmúlt néhány év történelme alapján evidens, hogy mind az uniónak, mind Észak-Macedóniának, Montenegrónak, valamint Szerbiának, „és ha már így állunk, akkor Albániának is” érdeke az EU-tagság.

A balkáni országok csatlakozása nem teher, hanem lehetőség az uniónak, amely erősebb lesz ezek felvételével, Magyarország támogatásáról biztosítva ezeket az államokat. Az EU következő költségvetésével kapcsolatban a magyar álláspontot ismertetve a kormányfő közölte: lehet új közös politikákat nyitni, de semmiképpen sem lehet erre hivatkozva csökkenteni a régi politikák pénzügyi forrásait.

Magyarország nem zárkózik el új közös bevételi forrásoktól, ha a régi politikák fenntartása mellett újakat is akarnak finanszírozni. Azt is mondta, hogy a tagállamoknak a pénzfelhasználásban sokkal nagyobb rugalmasságra van szükségük.

Orbán Viktor arról is beszélt a házigazdához, Andrej Babis cseh miniszterelnökhöz szólva, hogy a magyarok „mérceországnak” tekintik Csehországot, és

a magyart bántja, ha a cseheknek jobban megy, mint nekünk. Nem lerontani szeretnénk az ő teljesítményüket, hanem felzárkózni.

Jelen pillanatban a cseheknek még jobban megy, mint a magyaroknak, és Magyarország különösen a munkanélküliségben szeretné „megverni” Csehországot, ahol az EU-ban a legalacsonyabb ennek mértéke.

A miniszterelnököt a szerb sajtó megkérdezte arról, hogy Trócsányi László lehet az unió bővítési biztosa, amire Orbán Viktor úgy reagált: „ha szerb lennék, örülnék”. Megjegyezte: a magyar EU-elnökség a horvát csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszára felhalmozódó nehéz ügyeket is jól oldotta meg. „Hogy a horvátok erre nem mindig emlékeznek, ez most már nem tartozik a tárgyhoz.”

Nincs kétségem afelől, hogy Szerbia nagy erőkkel járul majd hozzá az EU gazdasági teljesítményéhez,

jelentette ki, úgy értékelve: ha a szerb integrációt megoldják, akkor az egész térség integrációja felgyorsul és megoldódik. A szerb csatlakozáshoz ugyan még sok kérdést kell rendezni, például Koszovó ügyét, de ezek mind rendezhetők.

Egy másik kérdésre a kormányfő arról is beszélt, hogy míg Nyugat-Európában „multikulturális bevándorlótársadalmakat” építenek, addig Közép-Európában ez nincs így, „a mi országaink nem bevándorlótársadalmak”. A kérdés az, hogy ez a két különböző formát felvett világ hogyan fog együtt élni.

Kifejtette: az eddigi Európai Bizottság válasza az volt,

kényszerítsük a közép-európaiakat, hogy ők is olyanok legyenek, mint amilyenek mi vagyunk. (…) Mi meg ellenálltunk.

Reméli azonban, hogy most egy olyan brüsszeli testület áll fel, amely belátja: két különböző életfelfogásról van szó, és inkább az egymás mellett élést kell menedzselni.

Abban bízunk, hogy a bizottság több tiszteletet ad majd nekünk (…), és ha ezt a tónust üti meg, megegyezéseket akar, és nem erőszakból akar bennünket kényszeríteni, akkor van jövője az EU-nak, és egy fantasztikus öt év előtt állunk. De ha folytatódik a megerőszakolás politikája, akkor nekünk ellen kell állni, és ott leszünk megint, ahol most vagyunk.

A prágai várban tartott csúcstalálkozó elején a V4-ek miniszterelnökei külön egyeztettek, majd munkaebéd keretében tárgyaltak Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia vezetőivel.

Kiemelt kép: Orbán Viktor magyar, Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök (j-b) a V4-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt tartott V4-es egyeztetésen Prágában 2019. szeptember 12-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.