A 2019-2020-as fűtési szezon előtt időarányosan számos európai ország jelentősen nagyobb mennyiségeket tárolt be gáztárolóiba, mint az elmúlt években. Közben az amerikai LNG-t szállító tankerek sorra érkeznek a nagy, erre alkalmas kapacitásokkal rendelkező európai kikötőkbe, vagyis a betárolás vélhetően folytatódik. Miután az EU és azon belül Magyarország is jelentős importra szorul energiaellátása biztosítására, az ellátásbiztonsági szempont mindig a top prioritások között szerepel hazai és uniós szinten egyaránt. A fűtési szezon előtt pedig, ha lehet, még fontosabb szemponttá válik, érthető okokból.
Az intenzív betárolást egyes országokban részben az motiválhatja, hogy 2020-tól az Európába irányuló oroszországi gázszállításokban alapvető változások fognak bekövetkezni. A számos uniós ország, Brüsszel és Washington által is erősen kritizált, leginkább Németország által szorgalmazott Északi Áramlat 2 megépülésével, valamint a Török Áramlat északi ágának közép-európai kiterjesztésével – ami Magyarországig is el fog érni – az ukrajnai útvonalon át szállított orosz gáz mennyisége töredékére fog visszaesni. Mindez érthető módon némi bizonytalansággal tölti el a vásárlói oldalon álló európai országokat, amit a gáztárolók feltöltése bizonyos mértékben csillapíthat – már amelyik ország érdemi tárolói kapacitásokkal rendelkezik.
A betárolási hajlandóságot fokozta az is, hogy a földgázárak július elején – nem csak Európában – több mint tíz éve nem látott mélységbe zuhantak, nem kis részben az Egyesült Államokból a kontinensre érkező LNG-szállítmányok által támasztott fokozódó verseny hatására.
Kiemelt kép: A Magyar Földgáztároló Zrt. zsanai földalatti tárolótelepe. MTI Fotó: Rosta Tibor
