Surányi Imréné okleveles közgazda magyarázta el az Adózónán, kinek, mikor járhat a jogszabály szerint a munkába járáshoz a kilométerenként adható költségtérítés. A 15 forint/km-ből 60 százalék, azaz 9 forint lehet kötelező, míg a további 6 forintról a munkáltató dönthet. A jövedelem kiszámításánál a munkaviszonyban álló magánszemélynek nem kell figyelembe vennie azt a bevételt (max 15Ft/km-ig), amelyet a munkáltatótól munkába járásra kap. E felett azonban adóköteles a jövedelem.
- Ha utazási bérletről, jegyről van szó, akkor az előírt elszámolás ellenében (a kötelező mértéken felül is), legfeljebb a bérlet, jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történik) lehetséges.
- Ha költségtérítésről van szó (pl. saját gépjárművel jár munkába a dolgozó, és ezt térítik), akkor a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kapható a kilométerenként 15 forint értékben kap a magánszemély.
Külön részletezik azt is, mikor kell a kilenc forintot megadni, illetve mikor lehet a 15 forintot megéríteni, pl. ha egyáltalán nincs közösségi közlekedés a lakóhely és a munkahely között, vagy ha a munkarend miatt nincs, ha mozgáskorlátozott dolgozóról van szó, vagy ha kisgyerekes szülőről, akár közigazgatási határon belül is.
Nem csak saját autó használatánál járhat
A szakértő szerint a 15 forint/kilométer költségtérítést olyan munkavállalónak is lehet fizetni, aki a munkahelyére nem a saját gépjárművel jár be (hanem például kerékpárral, vagy csatlakozik a munkatársához, ismerőséhez, aki akár szívességből, akár az üzemanyagköltség megosztásával elviszi őt), feltéve, hogy nála is teljesülnek a munkába járásra vonatkozó fent is említett feltételek.
Tehát a térítés függetlenül az utazáshoz használt közlekedési eszköz típusától, tulajdonosától.
Kiemelt kép: MTI / Balogh Zoltán
