A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) kiemeli: becslések alapján a forgalomkiesés következtében évente 9900 munkahellyel kevesebb áll rendelkezésre Magyarországon, a jogszerűen működő gyártók ugyanis kevesebbet termelnek, mint azt a hamisítás hiányában tennék, így ennyivel kevesebb munkavállalót képesek foglalkoztatni
Az Európai Unióban a szellemitulajdon-intenzív iparágakban 434 ezer munkahely esik ki közvetlenül a hamisítás miatt, ami évente 60 milliárd eurót, vagyis az érintett szektorok értékesítésének 7,5 százalékát jelenti.
- A legnagyobb anyagi károkat Magyarországon a gyógyszeripar szenvedi el a jogszerűtlen forrásból származó és főleg az interneten rendelt gyógyszerek miatt, ami
- évi nagyjából 140 milliárd forint veszteség,
- ez a szektor bevételének 14,1 százalékát jelenti.
A ruházati termékek és okostelefonok hamisításából származó bevételkiesés 70, illetve 29 milliárd forint kárt okoz, de a negyedik helyen szereplő borok és szeszesitalok területén is súlyos, évi 17 milliárd forintnyi kár éri a gazdasági szereplőket.
- Az EUIPO becslései alapján a ruhaipar és az okostelefon-piac 15-15 százaléka, míg az alkoholtermékek 10 százaléka “fertőzött” hamisítással.
A HENT és a Tárki 2017-es közös kutatása szerint a magyarok 15 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket. A legnépszerűbb termék a hamisított márkájú ruha 18 százalékkal, amit a hamis illatszerek, ellenőrizetlen forrásból származó vagy átcímkézett élelmiszerek és szoftverek követtek 5, illetve 3-3 százalékkal. A vásárlók csaknem kétharmada piacon vagy az utcán szerzi be ezeket a termékeket, további egyharmaduk boltban is vásárolja.
Az EUIPO jelentés a szellemi tulajdont érintő jogsértésekre leginkább érzékeny 13 ágazatot vizsgálta. Ezek a kozmetikai és testápolási cikkek, ruházati cikkek, lábbelik, sportcikkek, játékok, ékszerek és órák, kézitáskák és bőröndök, zenei felvételek, szeszes italok, gyógyszerek, növényvédő szerek, okostelefonok, akkumulátorok és gumiabroncsok.
