2017 márciusában az ipari termelés volumene 12,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derül ki a KSH első becsléséből. EZ jobb eredmény, mint az előző havi.
- Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 9,4 százalékkal emelkedett.
- A termelés az év első három hónapjában 7,5 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
- Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás márciusban 0,4 százalékkal nőtt.
Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor közölte: legutóbb 2015 októberében volt nagyobb a munkanaphatástól megtisztított növekedés, mint idén márciusban.
Az emelkedést elsősorban az exportértékesítés segítette, illetve a bázishatással, a tavalyi gyengébb teljesítménnyel függ össze – mondta, hozzátéve, hogy a feldolgozóipar teljesítményének növekedése nem csak a járműgyártásnak köszönhető.
NGM: igazolás
A márciusi ipari termelés több mint 10 százalékos növekedése igazolja azokat az iparpolitikai fejlesztési elképzeléseket, amelyek az elmúlt évben az újraiparosítás, az Irinyi terv, illetve az ipar 4.0 keretében elindultak – kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán.
Elemző: erős első negyedévet zárt az ipar
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője, Ürmössy Gergely ezt fűzte hozzá a friss adatokhoz:
Várakozásainknak megfelelően stabilizálódott az ipari termelés növekedési üteme. Februárban gyengébb teljesítményt láthattunk, hiszen az ipari kibocsátás csupán 2,7 százalékkal nőtt, azonban a márciusi számok már alátámasztották a feltételezésünket, hogy a megingás átmeneti lehetett. A márciusi lendületet az is támogatta, hogy az egy évvel korábbi bázis kifejezetten alacsony volt. Összességében azt látni, hogy az első negyedévet erősen zárta az ipar.
Az első negyedéves ipari teljesítmény azt sugallja, hogy a GDP növekedési ütem a 2016-ban látott tempónál magasabb fokozatba kapcsolhatott. Becslésünk szerint 3,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az idei első negyedévben. Az év hátralévő részében is folytatódhat az ipari termelés bővülése, erre utalnak a beszerzési menedzserindexek, illetve a fokozatosan javuló gazdasági környezet az Eurózónában. Amennyiben folytatódik az Eurózóna erősödése, az húzhatja magával a magyar ipart is, és így az ipari kibocsátás és így érdemben hozzájárulhat a magyar GDP növekedéshez is.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek nyilatkozva figyelemre méltónak mondta, hogy az idei első negyedévben a termelés 7,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami pozitív kilátásokra ad okot az év egészére, úgy tűnik a tavalyi gyengélkedést maga mögött hagyta a szektor. A szerdán közölt, szintén kedvező kiskereskedelmi adatokkal együtt egyre több ok van a derűlátásra a május 16-i első negyedéves GDP-adat előtt. Az ING 3,3 százalékra várja a GDP-növekedést, de a vártnál jobb ipari adattal további felfelé mutató kockázatokat lát.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint az ipari termelés akár szignifikáns pozitív meglepetést is okozhat a GDP első negyedéves növekedésében, amely 3,5 százalékos, vagy azt meghaladó lehetett.
