Gazdaság
egészségügy - nővér ápoló (Array)

Szemfényvesztés az Orbán-kormány óriási egészségügyi béremelése

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2017. 03. 08. 08:35

Az elmúlt években a kormány és az ellenzék közötti szakpolitikai összecsapás két fő területe az oktatás és az egészségügy volt. A kormány mindkét területen hatalmas béremelést emleget, míg az ellenzék szerint a lényeg az, hogy hatalmas pénzeket vontak ki ebből a két rendszerből. A Policy Agenda heti elemzésében az egészségügy bérhelyzetét vizsgálta meg.
Korábban a témában:

A Policy Agenda közleménye szerint a kormány arra hivatkozik, hogy az egészségügy jelentős részének államosítása, valamint a célzott béremelési programok hatására nőttek az egészségügyben a keresetek.

Az egészségügyet nézve – nem számolva bele a szociális ellátást – 27%-os volt a bérnövekedés a 2004-2010 közötti hat évben, míg az azóta eltelt következő hat évben 38,5%-os. Nettó értékben nézve azonban már egyáltalán nem ilyen jó a helyzet. Az egykulcsos adó hatására ugyanis az alsó kereseti csoportokban megnőttek az adóterhek. Ennek következtében viszont a nettó átlagkeresetek alapján 2004 és 2010 között 35,6%-os, míg az előző hat évben 30,1%-os béremelés történt. A Policy Agenda számításai szerint

a nettó keresetek emelkedése kisebb volt az Orbán-kormány alatt, mint azt megelőzően. 

Amennyiben a kormány el akarja érni a megelőző – vagyis a 2002-2010 közötti – nyolc év eredményét (benne a Medgyessy-kormány első 100 napos béremeléseit), akkor idén és jövőre átlag 8-8%-os nettó béremelést kellene végrehajtania – írja a közlemény.

Akkor nem is volt hatalmas béremelés?

Érdemes más aspektusból is megnézni a béreket, hiszen a korábban ismertetett adatok az összképet adják vissza, és nem látszik, hogy egyes területeken hogyan alakult a bérek helyzete.

A Policy Agenda négy területen tudta összehasonlítani kiemelt foglalkozások alapján (általános orvos, szakorvos, védőnő, ápoló). Az adatok a kormány egyéni bér- és keresetstatisztikai rendszerében 2004-től érhetőek el, ezért ismét a most eltelt eddigi hat évet hasonlították össze az azt megelőző hat évvel. A négy kiemelt foglalkozás átlag nettó béremelkedése

2010 és 2016 között 40% volt, míg a megelőző – 2004 és 2010 közötti -időszakban 27,6%. 

Azt is látni kell, hogy a négy kiemelt foglalkozás a humán-egészségügyben dolgozók 41%-át teszi ki. Ahhoz, hogy a korábban ismertetett ágazati 30%-os nettó emelkedés valósuljon meg, az egészségügy többi szereplője esetében csak 23%-os nettó emelkedés történhetett. Azaz nagyon egyenlőtlen volt ez az emelés a különböző foglalkozások között.

A titok: az infláció

A kormány által kommunikált „óriási béremelésnek”, az oktatáshoz hasonlóan valóban van egy oka, ez pedig az alacsonyan tartott infláció. Míg 2004 és 2010 között az árak 34,8%-kal nőttek, addig az elmúlt hat évben csupán 11,8%-kal. Reálértékben tehát valóban volt egy béremelkedési különbség a két szektor között, de ez csak és kizárólag az infláció alacsony szintjének köszönhető. Azaz, furcsa módon részben a rezsicsökkentés inflációt lenyomó hatásának volt köszönhető a reálbéremelkedés az egészségügyben.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy jobban érezné magát az egészségügyben dolgozó ma, mint hat éve, hiszen ez a reálbér-emelkedés az alacsony bérszínvonal miatt sem egy átütően érezhető fogalom a hétköznapokban

-fogalmaz a Policy Agenda.

És mi a helyzet az egészségügyi kiadásokkal?

Az egészségügyi rendszerre fordított kiadásoknak egy része csak a bérek költsége. Ahogyan a Policy Agenda bemutatta: nagyon csalóka az a kép, amit a kormány próbál erről a területről bemutatni. Hiszen rendkívül differenciált a béremelkedés az egyes foglalkozások között, miközben az egész volumene elmarad a 2004 és 2010 közötti időszakétól.

A helyzetet jól ábrázolja, hogy az állam – az OECD adatai szerint – a költségvetésből a GDP 5,5%-át fordította az egészségügy finanszírozására, de ez az arány is hat év alatt 0,4-kal csökkent (2010-ben 5,1%-ra), majd 2015-re további 0,4%-kal (4,7%-ra). Eközben a magánforrásból költött egészségügyi kiadások 2004-ben is a GDP 2,3%-át tették ki, és 2015-ben is ugyanennyi volt.

Nem történt tehát más az egészségügyben, mint hogy az állam a saját kiadásait visszafogta, és ezzel 2015. évi árakon 270 milliárd forintot kivett a rendszerből. Amennyiben ez a forrás rendelkezésre állna, akkor

minden kiadást – köztük a béreket is  20%-kal lehetne emelni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Hódmezõvásárhely, 2017. május 26.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter érkezik a hódmezõvásárhelyi polgármesteri hivatalhoz 2017. május 26-án. Orbán Viktor a Modern városok program keretében látogatott el Hódmezõvásárhelyre, ahol Almási István (Fidesz-KDNP) polgármesterrel aláírja a kormány és Hódmezõvásárhely közötti együttmûködési megállapodást.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán a fejét veheti Lázárnak

Kommentek

Reka Bucsi speaks to the audience after being awarded the Audi Short Film Award during the awards ceremony of the 68th edition of the Berlinale film festival on February 24, 2018 in Berlin. / AFP PHOTO / Tobias SCHWARZ
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.