Gazdaság

A holland vasutat 100 százalékban zöld áram működteti, de mi a helyzet nálunk?

mozdony (mozdony)
mozdony (mozdony)

Mint írtuk, a holland villanyvonatok 100 százalékát szélenergia fogja működtetni 2018-ban. A vonatok haladásához szükséges erőforrást Hollandiában, Belgiumban és a közeli skandináv országokban telepített szélerőműparkok állítják elő. A vasúti társaságok és az áramszolgáltatók négy évvel ezelőtt egyeztek meg ebben. Jól haladnak, várhatóan már idén elérik a 100 százalékot.

A hír kapcsán megkérdeztük a MÁV-ot, hogy nálunk ez hogy van. Mekkora a megújulók aránya, hány villanyvonatot hajtanak zöld árammal, van-e tervük arra, hogyan lehet még több, megújuló erőforrásból származó energiát a vasútra fordítani.

A MÁV válasza szerint, 2015-ben a vontatási célra beszerzett energia közel 12 százaléka volt zöld energia átlagosan.

Hozzátették: a vontatási célba beleértendő a személyszállítás és a teherszállítás is, de azt nem tudják megmondani, hogy közöttük mekkora a zöld áram eloszlása.

Ezzel együtt, a MÁV-nál a 12 százalékos zöld áram aránya meghaladja a magyarországi megújuló energiafelhasználás arányát, írták. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai alapján, a zöld áram aránya a teljes áramfelhasználáson belül, 2015-ban 10,5 százalék volt.

Nem csak statisztikai kérdés

Érdekes tény, hogy ha csak a statisztikát nézzük, Magyarország lazán lenyomja a csíra hollandokat a megújuló energiában. Míg nálunk a teljes áramfelhasználáson belül 10,5 százalékos a zöld energia aránya, addig a hollandoknál ez csak szerény 5,5 százalék volt 2015-ben. Akkor hogyan lehetséges, hogy a hollandok képesek teljesen zöld energiával hajtani a vasutat, mi meg nem nagyon?

Ennek egyik oka, hogy Hollandiában sokkal megengedőbb a megújulókra vonatkozó állami szabályozás, mint nálunk, és sokkal hatékonyabb a zöld infrastruktúra is. A másik ok, hogy a hollandok a zöld áramot szinte csak szélenergiából állítják elő, ezt fejlesztik. Hollandiában ugyanis egész évben fúj a szél, így az sem nem véletlen, hogy az évszázadok alatt a híres szélmalmokra alapozták a mezőgazdaságukat. A modern szélerőműparkok ennek a szerves fejlődésnek a legújabb állomásai.

Nálunk viszont a zöldáram legnagyobb része, 52 százaléka biomasszából származik. Ezt követi a szélenergia 22 százalékos, majd a biogáz 9 százalékos részesedéssel. Mindez kizárólag annak köszönhető, hogy a magyar állam néhány éve úgy döntött: kiemelten támogatja a brutálisan nagyméretű biomassza erőművek építését.

Így működnek az okos államok

A MÁV azt írta nekünk, hogy használnának ők több zöld áramot is, de a lehetőségeiket a villamos energia szolgáltatók portfóliója határozza meg. Azaz csak annyi zöld áramot tudnak betáplálni a mozdonyokba, amennyit a villamos energia szolgáltatók nekik nyújtanak.

Ez pedig kizárólag az állami szabályozástól függ.

Bár a magyar kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza a lakosságot a napenergia kihasználásában, és a szélerőművek céges építését is gyakorlatilag kinyírták, tavaly 2014-hez viszonyítva csaknem megduplázódott a napenergiából termelt villamos energia mennyisége Magyarországon (főként az önkormányzati beruházásoknak köszönhetően).

Szakértők szerint, Magyarországnak a megújulók közül leginkább a napenergiára lehetne összpontosítania, hiszen ebben jobb adottságokkal rendelkezünk, mint például Németország. Amely ország egyébként Fukushima után úgy döntött, hogy bezárja az atomerőműveit, és a kieső energiamennyiséget megújuló energiából (döntően nap és szélenergiából) fogja pótolni.

A magyar szabályozáshoz képest, Hollandiában úgy működik a dolog, hogy van egy adottságuk (szélenergia), amit bolondok lennének nem kihasználni. Vagyis a holland állam olyan szabályozási környezetet biztosít, amely megengedi, hogy az adottságként meglévő megújuló energia-kapacitásukat a cégek – a saját és az emberek érdekében – folyamatosan fejlesszék.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik