Gazdaság

A közmunkaprogram eltorzítja a munkaerőpiaci statisztikát

GazdaságTV
GazdaságTV

2017. 01. 10. 07:30

Hivatalos adatok alapján Magyarországon a foglalkoztatási adatok egyre gyorsuló ütemben javulnak, ám a növekedés mértéke több tényező miatt torz képet fest a valódi helyzetről. Ez csak a probléma egyik és kisebbik része, de sokkal aggasztóbb a jelenség is meghúzódik a háttérben.

A magyar foglalkoztatási mutatók 2010 óta folyamatosan javulnak, ám felmerül a kérdés, valódi-e a növekedés mértéke vagy csak a kozmetikázott statisztika szépíti a képet. A KSH adatai alapján válság előtti években 57% körül mozgott a 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája, amit 2012-ben sikerült újra elérni. A munkanélküliség alakulása, a Statisztikai Hivatal adatai alapján, hasonlóan biztató: a globális válság éveiben a 11-12% körül mozgó mutató 2013. második felében már nem érte el a 10%-ot és 2014-ben visszatért a válság előtti 7-8% körüli szintre.

Ám ezeket a pozitívnak tűnő adatokat több tényező is ferdíthette.

A közfoglalkoztatás az egyik ilyen torzító tényező. A kormány egyre többet költ a közfoglalkoztatásra, illetve 2014-től közmunkásnak számít az is, aki nem dolgozik, de közfoglalkoztatás keretében képzést kap. Ennél nagyobb gondot jelent maga a jelenség, miszerint a közmunkásokat a piaci foglalkoztatottak közé soroljuk. A munkaerőpiacon a munkaerő iránti kereslet és kínálat alakítja ki a béreket és a foglalkoztatási szintet.

Azonban a közmunkások nem a bérek alapján választják több lehetőség közül a közmunkát, hanem a munkaügyi kirendeltség ajánlata alapján döntenek: ha van piaci munkahely, akkor azt kell elfogadniuk, ha nincs, akkor a közmunkát. Abban az esetben, ha a közmunkát elutasítják, nemcsak bért nem kapnak, hanem három hónapra zsugorított segélyüket is elveszítik.

A közmunkával megtermelt javak sem a piaci, sem a társadalmi igényeket nem tükrözik: a közmunkát szervező önkormányzatok nem a helyi közösség szükségletei szerint döntik el, hogy milyen szolgáltatások nyújtásához van szükségük mennyi közmunkásra, hanem fordítva, a Belügyminisztérium által kiadott létszámkeretet igyekeznek az adott korlátok között értelmesen felhasználni. Azaz, bár a közmunkások bizonyára termelnek valamennyi értéket, a létszámukat nem az határozza meg, hogy erre az értékre mekkora a piaci vagy társadalmi igény, hanem az, hogy az állam éppen mennyi pénzt fordít a közmunkaprogramokra, és hogyan alakítja a közfoglalkoztatás szabályozását.

Ha a valós, nem mesterségesen feldúsított munkaerőhelyzetre vagyunk kíváncsiak, figyelmen kívül kell hagynunk a közmunkaprogramban résztvevőket. Ha így tekintünk az ábrára, jól látható, csak öt negyedévvel később, 2013 őszére érte el a válság előtti szintet a foglalkoztatási ráta, ami még így sem fest valós képet. Az utolsó negyedévekben a kétféleképpen számított ráta közötti eltérés, a közmunkaprogram bővülése és a kérdezési mód megváltozása miatt jóval nagyobb, mint korábban. A 2015. I. negyedévi foglalkoztatási ráta közmunkások nélkül a hivatalos 62,4% helyett 59,7% volt. Ha a közmunkásokat foglalkoztatott helyett munkanélkülinek tekintjük, az a munkanélküli rátát is megváltoztatja: ahogy a 2. ábra mutatja, ezzel az eljárással 7,8% helyett 12,1%-osnak mérnénk a munkanélküliséget 2015 elején. Összehasonlításképpen: Romániában idén októberben 5,8% volt munkanélküliség, Szlovákiában 8,8%.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Young desperate man in casual clothes abandoned lost in depression sitting on ground street concrete stairs alone suffering emotional pain, sadness, looking sick in grunge lighting
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.