Az államháztartás központi alrendszerének hiánya 464,8 milliárd forint volt az első hét hónapban, szemben az egy évvel korábbi 894,1 milliárd forinttal – jelentette hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az előzetes adatok szerint az év első hét hónapjában a központi költségvetés 585,8 milliárd forintos hiányt, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 52,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 68,5 milliárd forintos többletet mutattak.
Ismét rekord alacsony szinten az államháztartási hiány
A minisztérium szerint az elmúlt hónapok kedvező tendenciája töretlenül folytatódik az államháztartás egyenlegét tekintve: az utóbbi mintegy másfél évtized egyik legalacsonyabb hiányadatát láthatjuk. Az államháztartás helyzete tehát változatlanul stabil, ami a működő magyar reformok eredményeit tükrözi vissza.
2015 azonos időszakában az államháztartás központi alrendszerének deficitje ennek közel kétszerese, vagyis 894,1 milliárd forint volt. Csak a július hónap esetén a központi alrendszer hiánya 62,7 milliárd forintot tett ki, míg egy évvel korábban ez 70,8 milliárd forint volt.
Mi van mögötte?
Amennyiben a két év július végi egyenlegének eltérő alakulását nézzük, az idei kedvezőbb adatok mögött elsősorban a központi költségvetés eltérő kiadási szerkezete (például az uniós programok kifizetéseihez, illetve az adósságszolgálathoz kapcsolódóan), valamint a kedvező reálgazdasági folyamatok és a gazdaságfehérítést célzó intézkedések nyomán jelentkező magasabb adóbevételek húzódnak meg az NGM szerint.
Hangsúlyozzák, hogy a munkanélküliségi ráta a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony (5,1%), a foglalkoztatottak száma pedig nem volt ilyen magas (4,3 millió felett) hazánkban. Azt is kiemelik, hogy a reálbérek három és féle éve tartó folyamatos emelkedésének, továbbá a januártól mindenki számára érezhető adócsökkentéseknek köszönhetően több pénz marad a magyar családoknál, ami az alacsony inflációs környezet mellett elősegíti a fogyasztás dinamikus bővülését is. Mindez egyértelműen bizonyítja szerintük, hogy a kormány gazdaságpolitikai intézkedései sikeresek és eredményesek.
A fentiek tükrében bátran kijelenthető az NGM szerint, hogy az idei évre kitűzött 2,0 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánycél változatlanul reális és teljesíthető.
